Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

6i 1823., 2078/tf., 2156. és 2407. hrsz. a. felvett egész úrbéri telek 1 ta-ed részéből állott, végrendeletében olyképen intézkedett, hogy ennek «/3-adát neje, újból férjezett Vogel Katalin, '/3-adát leánya Reiter férj. Dassinger Katalinnak és '/3-adát utószülöttje nyerje osztályrészül, miután neje a végintézkedés alkalmával terhes állapotban volt; a mennyiben utószülöttje elhalna, ennek örökségi jutaléka is leányára szálland ; mindkét lemenőnek kimúlta esett-ben pedig az egész hagyatéki ingatlanok nejére mennek át. Ezen végrendelet alapján a hagyaték, mivel az utószülött kiskorú Reiter János időközben elhalt, I/3-ad részben örökhagyó nejének, - ,-ad részben pedig örökhagyó leánya kiskorú Reiter Katalinnak bíróilag át is adatott, mivel a gyámhatóság azt nem ellenezte. Időközben Reiter, férj. Dassinger Katalin is és pedig 1890. évi november 30-án lemenő örökösök nélkül elhalt ; hagyatékát, mely a fentjelölt és időközben a lovrini 1068. és 1233. sz. tjkvben átvitt telekkönyvi ingatlanokból, a lovrini 283. ö. i. sz. házból és ingóságokból állott, férje, Dassinger József a most emiitett örökhagyó által 1890. évi november 24-én alkotott Írásbeli magánvégrendelet alapján követeli, mely végrendeletet örökhagyó anyja, továbbá Reiter János öt testvére kifogásolták és ezek mint birtokon kivüli felek a férj ellen perre utasíttattak ; az ennek alapján az anyja által veje és az öt oldalrokon ellen inditott perben az anya a leánya által alkotott Írásbeli végrendeletet érvénytelennek kéri nyilvánítani, mert az 187Ó. évi XVI. tcz.-ben előirt kellékekkel nem bir, mert örökhagyó ezen végrendeletet megfélemlítés folytán alkotta, s miután a D. alatti végrendelet szerint a fent körülirt úrbéri föld utáni öröklésre ő mint Dassinger, szül. Reiter Katalin részére kirendelt utóörökös van hivatva, annak tulajdon- és birtokjogát követeli, a B. alatti végrendelet érvénytelenítése végett pedig az azt előttemező tanukra hivatkozik. Ezzel szemben védekezett I. r. alperes felperest keresetével elutasítani kéri, mert a B. a. végrendelet minden törvényes kellékekkel bir, mert neje a végrendelkezésre kényszerítve nem lett és mert végre neje apja hagyatékát átvette és így többé utóöröklésnek helye nincsen, ezenfelül a hagyaték egyesség alapján .adatván át, az utóöröklési jog megszűnt.