Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

352 Alperes a kereset elutasítását kérte s bár a kereset előadása után nyomban pergátló kifogással élt, mégis a per érdemében való tárgyalás folyama alatt azt az ujabb pergátló kifogást tette, hogy e biróság az 1893. évi XVIII. tcz. 1. §. m) pontja alapján felperes keresetének elbírálására hatáskörrel nem bir. Felperes ugyan ellenvetette, hogy alperes pergátló kifogása elkésett, a biróság azonban arra való tekintettel, hogy az 1893: XVIII. tcz. 27. §-a harmadik bekezdése értelmében azt a körülményt, hogy az ügy, tekintet nélkül az értékre, a sommás eljárás alá nem tartozik, az ítélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból is figyelembe venni tartozik ; a pergátló kifogást érdemleges elbírálás alá vonta, de azt az alábbi okokból elvetette. Alperes pergátló kifogásának az volt a lényege, hogy felperes kérelme építmény lerontását czélozza ; azonban a járásbíróság az 1893. évi XVIII. tcz. 1. §-a 5. m) pontja szerint építmény lerontását el nem rendelheti. A jogvita eldöntésénél a lényeges kérdés az : mit tartalmaz e fogalom : építmény. A biróság e tekintetben figyelembe vette, hogy az 1893. évi XVIII. tcz.-nek alapjául szolgált törvényjavaslatban e szó állt: épület. Az indokolás erre vonatkozóan azt mondotta: «.... az oly kereseteket, melyek valamely épület lerontását czélozzák, kizárja a sommás visszahelyezési keresetek köréből. Ez utóbbi kizárást indokolja az a körülmény, hogy az épület lerontásának kérdése nem dönthető el az utolsó tényleges birtok alapján, hanem egyéb körülményektől is függ és hogy az épületek lerontása gyakorlatilag oly nagy horderejű kérdés, melynek eldöntését az értékre való tekintet nélkül nem lehet a járásbíróságra bizni....» A képviselőház igazságügyi bizottsága az épület szó helyett az építmény szót alkalmazta azzal az indokolással, «miután ez utóbbi kifejezés tágabb és ez alatt ugy épület, mint vizmühid, müépitmény stb. értendő». Az építmény szónak mindezek nyomán csak az az értelem adandó, hogy ez alatt oly emberi kéz alkotta építészeti müvet értünk, mely egy vagy több körülzárt tért foglal magában és egy önmagában zárt egészet képez. Mindezekből önként következik, hogy sem valamely be nem fejezett építkezés, sem valamely önálló jelleggel nem biró, magá-