Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

3io a biztositást beszünteti, a mi annak a bizonyítékát képezi, hogy* az ilyen módon kiállított okmányokból, mint ezek is, hol t. L rá van írva, hogy az aláírást megbízásból és ki tette, nem háramolhatik senkire sem kár, és épen ezért képez az ily okmányok kiállítása a társulatnál szabályszerű gyakorlatot, a mi a 3. 7. a. kitűnik ; tekintve, hogy a 8 drb dijkötelezvény a két váltóürlappal esik ugyanazonos rendeltetés alá, vagyis mindezek a bevallási ivekkel együtt a tűzbiztosításnak megbízásból való megtörténtére vonatkozólag lettek a társulat által gyakorlatban levő szabályszerű módon kiállitva ; tekintve, hogy ezek szerint ezen 12 rendbeli aláírás csak a két biztosítási jog létezésének és az erre vonatkozó megbízásnak bizonyítására készíttetett, vagyis a 12 objektív momentumban található fel a büntetőjogi konklusiója, miután a jogsérelmet szenvedő alanyok is csak a két feljelentőben találhatók fel ; tekintve tehát, hogy a vádlott ezen cselekménye a Btk. 403. §. 1. pontja szerint minősülő hamis váltó készítése, vagy valódi váltó meghamisítása által elkövetett magánokirathamisitásspeciális czél-büntettét nem képezheti, hanem a bevallási ívben foglalt kötelezettségek 50 frtot meg nem haladó értékére való' tekintettel a Btk. 401. §-ába ütköző és a 402. §. első pontja szerint minősülő kétrendbeli magánokirathamisitás vétségét képezi : ennélfogva a vádlottat, mint a Phönix biztosító társulat megbízottját, ezen két vétségben bűnösnek kimondani és tekintettel arra, hogy a vádlott büntetve még nem volt, hogy cselekményéből kár nem származott, hogy a cselekmény elkövetése óta nagy idő telt el, bünösségi fokához mérten megbüntetni kellett. (1894 május 1. 1701. sz. a.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztattatik, vádlott az ellene emelt vádak és következményeinek terhe alól elévülés indokából felmentetik. Indokok. Nem fogadhatta el a kir. tábla az elsőbiróságnak azt az indokolását, hogy vádlott terhére a Btk. 403. §. 1. pontjába ütköző magánokirathamisitás büntette azért nem volt megállapítható, mert a 3. 7. a. 2 drb váltót vádlott nem abból a