Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

3»5 mellett megfizetni, mely költségek behajtása azonban az 1890. évi XLIII. tcz. 4. §-a alapján egyelőre felfüggesztetik. Indokok: A vizsgálat adatai szerint id. P L. vádlott a bűnügyi iratokban 7. alatt csatolt iratok szerint magát a pénzügyőrség kötelékébe felvétetni óhajtván, 1893 június 9-én a szebeni magyar királyi pénzügyigazgatósághoz az iránt benyújtott kérvényéhez egy beszterczebányai Il-od osztályú polgári iskolai bizonvitvány-másodlatot csatolt, melynek eredetije alapján vádlottnak öcscse ifj. P. L. már megelőzőleg a pénzügyőrség kötelékébe felvétetett volna. A megejtett bünvizsgálat s a végtárgyalás során id. P. L. beismerte, hogy miután iskolai képzettséggel nem birván s magát ennek daczára a királyi pénzügyőrséghez felvétetni szándékozván, nálánál 4 évvel fiatalabb hasonnevű testvére ifj. P. L. polgári iskolai Tl-od osztályú bizonyítványát megszerzendő, F. A. beszterczebányai polgári iskolai igazgatónál megjelent s attól, magát ifj. P. L.-nak adván ki, iskolai bizonyítványa másolatát kérte, mely alkalommal a saját magával hozott születési bizonyítványát az igazgató előtt felmutatván, oda nyilatkozott, hogy életkora az iskolai bizonyítványban annak idejében tévesen jegyeztetett be, mire nevezett igazgató a felmutatott születési bizonyítvány alapján az eredeti iskolai anyakönyvben a 21. napló sz. a. mellékelt másolat szerint P. L. születési idejét 1875. okt. 18-ról 1871 decz. 30-ára kiigazítván, vádlottnak a kívánt bizonyítványmásodlatot ezen kiigazított születési nap feltüntetésével kiállította. F. A. iskolai igazgatónak a végtárgyalás során tett abbeli vallomása, hogy a kérdéses bizonyítványt nem vádlott, de ifjú P. L. vette volna ki, tekintettel id. P. L. beismerésére, ifj. P. L. határozott tagadására s arra, hogy az igazgató részéről a tévedés annál kevésbé van kizárva, mert vádlott a bizonyítványért akkor járt nála, midőn már öcscsének az iskolából történt távozása óta évek multak el és ifj. P. L. ekkor épen olyan korban volt, a mikor az ember a legnagyobb változáson megyén át, valónak elfogadható nem lévén s nevezett tanúnak abbeli kijelentése alapján, hogy a kiigazítást ő vádlott kérelme nélkül önhatalmúlag eszközölte, vádlott ellenében azon körülmény, hogy ő a szüDör.tvénytár, harmadik folyam. III. 20