Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

XXI Lap Kir. táblai határozatok. i. Ha a viszonkeresct tárgya a 200 frt értéket meghaladja, a felebbezési bíróság Ítélete ellen az 1893. évi XVIII. tcz. 180. §-ának a) pontja értelmében mind a két peres fél részéről felülvizsgálati kérelemnek van helye akkor is, ha a kereset tárgyának értéke a 200 frtot meg nem haladja. (A szegedi kir. tábla 8. számú teljesülési döntvénye.).— --- --- —- —- -— --- --- --- — 31) 2. A tény- és jogkérdés közti határvonal a felülvizsgálati eljárásban. Képez-e felülvizsgálati okot a halasztás megtagadása? —- 316 3. Próbára kötött vétel. — Utazó jogköre— —- —- — ~- — 318 4. Ha a részvénytársasági czégjegyzés érvényességéhez alapszabályszerüleg két igazgató aláírása szükséges, a csupán egy igazgató által aláirt kötlevél alapján a tőzsdebiróság illetékessége meg nem állapitható — — ... — - — —: -- -- -- --- 321 5. Az árunak az eladó részéről a teljesítés helyén történt jogi átadása nem esik minden esetben és szükségkép össze a vevőnek azzal a cselekményével, a melylyel a neki más helyről küldött árunak tényleges átvételét teljesiti. A keresk. törv. 346. §-a ugyanis nem jelöli meg azt a helyet, a hol a vevő a neki más helyről küldött árut átvenni és annak megvizsgálását teljesíteni köteles és a vevő ezen kötelezettségének csakis azon helyen tehet eleget, a hol először jutott abba a tényleges helyzetbe, hogy az árut megvizsgálhatta. — Ha az eladó, vevő rendelkezése folytán az árut más helyre elküldi, ugy a vételügylet, ha az az eredeti megállapodás szerint helyi ügylet volt is, a keresk. törvény 346. §-ában meghatározott helykülönbség melletti ügyletté alakult át. — A keresk. törv. 347. §-ának utolsó bekezdése értelmében a vevőnek csak akkor áll jogában az árut, ha annak tőzsdei ára van, szabadkézből, egyébként pedig nyilvános árverésen eladni, ha az áru megromlásnak volt kitéve és a halasztás veszélylyel jár, mig az eltartásnak költséges volta egymagában az áru eladására okul nem szolgálhat ... — — ... ._. ... ... ... ... ... ... 323 6. A kereskedelmi törvény 353. §-a fedezeti vétel eszközlését a vevő által a szerződésszegő eladótól követelhető kártérítésnek feltételéül meg nem szabja és nem zárja ki azt, hogy a vevő követelhesse annak a kárának a megtérítését, a mely abból származott, hogy a megvett, de az eladó részéről nem szállított árut nyereséggel tovább nem adhatta. — A kereskedelmi törvény 356. §-a 2. pontja nem zárja ki azt, hogy piaczi vagy tőzsdei árral nem bíró áruknál is a vevő követelhesse fedezeti vétel eszközlése nélkül is a szerződésszegésből származott bebizonyítható kárának, melyhez a kereskedelmi törvény 272. §-a értelmében az elmaradt haszon is tartozik, megtérítését ... ... ... ... ... ,„ _ j26