Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

87 tátik, hogy : «De immár ne szóljunk többet, általában csak mutassunk rá azokra a konkrét bajokra, a melyek mostanában a tiszti karban felmerültek. íme a főügyész ellen 3 rendbeli fegyelmi ügy van szőnyegen. Egyik sem olyan természetű, a melyek a főügyész jellemét, tisztaságát csak távolról is érintenék.') Ezen szavak után tette Varga Benjámin ezen «=» jelt és ide vonatkoztatja a czikkiróról ellenkező felfogását és megjegyzését. Tekintve tehát azt, hogy az idézett kitétel alkalmasnak mutatkozik arra, hogy az, kiről állíttatik, a Btk. 258. §-ában emiitett közmegvetésnek tétessék ki ; tekintve, hogy ezen állítás fegyelmi esetből kifolyólag a városi tiszti főügyészre, tehát a Btk. 262. §-ában megjelölt «hatósági tag»-ra vonatkozik és hogy ily esetben a Btk. 270. §. 2. pontja alapján hivatalból üldözendő rágalmazás vétségéről van szó és hogy Varga Benjámin tagadása ellenében a szakértői vélemény határozottan azt állítja, hogy azon lealázást czélzó írás Varga Benjáminnak kétségbe vonhatlan sajátkezű irása, a végzés értelmébeni vád alá helyezés indokolt. Mellőzte azonban a kir. törvényszék a Btk. 259. §-ára való hivatkozást a minősítésnél azért, mert evidens dolog az, hogy a sértés nem nyomtatvány vagy képes ábrázat által követtetett el. (1894 decz. 19. 6600. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőfokú bíróság végzése ellen vádlott részéről felebbezésében előterjesztett illetékességi kifogásnak helyet nem ad, ellenben a felebbezett végzést megváltoztatja, vádlottat a Btk. 261. §-ába ütköző és a 262. §. szerint minősülő és büntetendő nyilvános becsületsértés vétsége miatt helyezi vád alá. Mert : A vádlott részéről előterjesztett illetékességi kifogásnak nem volt hely adható, mivel a sértés tárgyát képező irott nyilatkozat nem sajtó utján sokszorosítva s nem is mint sajtótermék tétetett közé, hanem egy nyomtatott lap szövegéhez figyelmeztető jellel, mint széljegyzet íratott irónnal a lap alsó szélére, mely esetben sajtóeljárásról szó sem lehet. Érdemben meg volt változtatandó az elsőfokú bíróság végzése, mivel vádlottnak azon cselekménye, hogy a kecskeméti sörcsarnokban közkézen forgott «Nagykőrös» czimü heti lapnak panaszosra vonatkozó szövegéhez egy figyelmeztető jel alatt a lap