Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam III. kötet. (Budapest, 1896)

»5 többször megsürgette nevezett czéget ; sürgetése azonban csak kitérő feleleteket, majd pedig azon választ nyervén, hogy a könyvek hollétéről a czég tudomással nem bir, kénytelen volt a megsemmisítési eljárást megindittatni. Tekintve, hogy vádlott a kérdéses betéti könyvek ellenében Leopold Ignácz fiai czég elfogadmányát saját javára értékesítvén, ennélfogva ő a betéti könyvekre további tulajdoni igényt nem formálhatott és azokat nevezett czég jogosítva volt tovább adni ; tekintve, hogy a vizsgálat adataival igazolva van, hogy a kérdéses betéti könyvek tulajdonjogát az «Angol-Osztrák-Bank» budapesti fiókja jogszerűen megszerezte ; tekintve, hogy midőn a fentiek daczára is vádlott a megsemmisítési eljárást folyamatba tette, a kérdéses betéti könyvek tulajdonjoga felől a bíróságot roszhiszemüleg tévedésbe ejtette ; tekintve, hogy ha vádlottnak ezen szándéka sikerült volna, a betéti könyvek jogérvényes megsemmisítése által vádlott saját magának jogtalan hasznot, az Angol-Osztrák-Banknak pedig jogtalanul kárt okozott volna ; s tekintve, hogy vádlott erre irányzott ténykedése csakis megkezdetett : miért is őt a Btk. 379. §-ába ütköző, a 380. §. szerint minősülő csalás bűntettének kisérlete miatt vád alá kellett helyezni. (1894 szept. 12. 4465. sz. a.) A debreczeni kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzése megváltoztattatik, Stern Iczik ellen csalás bűntettének kisérlete miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok: A Btk. 379. §-a szerint az követi el a csalást, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlattal tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ez által annak vagyoni kárt okoz. Eme törvényszakasz szerint tehát megkívántatik, hogy a ravasz fondorlattal az ejtessék tévedésbe, a kinek a károkozás czéloztatik. Minthogy pedig Stern Iczik terhelt a nevére kiállított két darab takarékpénztári könyvecskének megsemmisítése végett a bírósághoz folyamodott, a ravasz fondorlattal tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás csakis a bíróság irányában elkövetettnek volna tekinthető és nem a panaszló czég irányában, mint a kinek terhelt állítólag kárt okozni akart ;