Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

is magában foglalja), harmadszor a c. causa data sed non secuta és 4-szer a c. ob turpem causam etc. Az első esetben, mely a jelen per elbírálásánál is irányadóul szolgál, az követelhető vissza, a mi teljesíttetett abban a hitben, hogy az illető avval adós és teljesíttetett avval a czélzattal, hogy a teljesítés által az illető egy kötelezettséget akart leróni. Ha azonban valaki oly fizetést teljesített, melyről tudja, hogy avval nem tartozik, nincs joga tartozatlan fizetés czimén visszatérítést követelnie. Miután pedig felperesek maguk vitatták legjobban, hogy azt a kárt, mely az A. és B. szerint elvállalt kötelezésnek tárgyaként szerepelt, I. r. felperes az alperesnek nem okozta, tehát a kötelezésnek tárgya nincs, s miután e nyilatkozatok annál nagyobb sulylyal birnak, mert elsőrendű felperes saját tényében forogván, közvetlen tapasztalaton alapuló tudomással kell bírnia arról, okozott-e kárt alperesnek s ehhez képest tartozik-e kártérítéssel vagy sem ? és miután felperesek nem azon hitben nyilatkoztak hajlandóknak az A. és B. a. alapján a fizetésre, hogy az ezen okmányokon alapuló tartozásokkal adósok és nem avval a szándékkal vállalták magukra a kötelezést, miszerint ennek teljesítése által egy jogi kötelezettséget rónak le ; s miután végül felpereseknek minden iratbani tudomása kizárja még csak a lehetőséget is, hogy alperes részéről megtévesztettek volna és kizárja, hogy a megtévesztésre alapított érvelésük szerződésbontó ok gyanánt elfogadható lenne : mindezeknél fogva abbeli előadásukat, hogy a kereseti összeget tartozatlanul fizették volna, elfogadni nem lehetett, s igy őket keresetükkel annál is inkább elutasítani kellett, mert a fizetést nem is az A., hanem az ettől teljelesen független B. alatti váltó alapján teljesítvén, erre a fizetésre pedig a váltóbiróság mindhárom forumja által kötelezve lévén, tartozatlan fizetést nem panaszolhatnak s viszkövetelési jogot nem érvényesíthetnek. (1893. évi május 30. napján 1429. sz. a.) A kassai kir. ítélő tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (1894. évi június hó 21. 3030. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, alperes köteleztetik, hogy 1018 frt tőkét felpereseknek megfizessen;