Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

7f nut elhíresztelni, s őt meghurczoltatásnak kitenni nem fogja ; mert nincs igazolva, hogy ily feltétel valóban kiköttetett volna ; s mert ha kiköttetett is és ha az érvényesnek tekintendő volt is, annak az érvényét felperesek maguk szüntették meg, midőn daczára, hogy tudták, miszerint I. r. felperesnek esete a plébánosnak elbeszéltetett s hogy I. r. felperes ellen a feljelentés meg fog tétetni, illetve az alperesnek tulajdonított indiscretio folytán a meghurczoltatás kikerülhetlenné vált, az A. a. okiratot a B. a. váltóval cserélték ki. Nyilvánvaló tehát, hogy az A. a. okirat csak oly esetek valamelyikének fenforgásából feltételezetten volna érvénytelennek tekinthető, minőket a törvény a szerződés érvénytelenségének kimondásához kifejezetten megkiván. Hogy pedig ilyenek a jelenlegiben fen nem forognak, részint az eddigiekkel már kimutattatott, részint pedig az alant következőkkel mutattatik ki. Felperesek nem is állítják, hogy midőn az A. alattiban foglalt kötelezettséget törlesztéses kölcsönre átváltoztatandó, dr. Hollánder Gusztáv ügyvéd irodájában a B. a. váltót aláírták, szabad akaratuk érvényesítésében bármiképen befolyásolva lettek volna s ha mégis abban a meggyőződésben voltak, hogy a B. a kiállítása az A. alattiból eredő s annak folytatását képező kén}-szerhelyzetben történt : az e részben kifogásaiknak megvizsgálása és annak az eldöntése, forognak-e fen oly körülmények, melyek a B. alattin alapuló kötelezést érvénytelenítik, az illetékes váltóbíróság jogköréhez tartozott. Tekintve azonban, hogy felperesek, a B. a. ellen emelt kifogásaikkal a váltóperben mind három fórum által elutasittattak és a sommás végzés joghatályában fentartatott, a váltó tekintetében felmerült kérdés már ítélt jogot képezvén, ahhoz, hogy a váltójogi szempontból is kifogástalannak talált B. a. váltó alapján az adósságot vállalt felperesek a váltó értékének megfizetésére kötelesek voltak, kétség nem férhet. Áttérve ezek után a kereset jogczimére, kérdés, tartozatlanul fizették-e felperesek a kereseti összeget. A törvény négy főcsoportra osztja a tartozatlan fizetés s az ebből eredő visszakövetelési igényeknek eseteit és pedig először a condictio indebiti, másodszor a c. sine causa (mely az előbbenit