Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

70 elvállalását látjuk, mely minden kényszertől menten jött létre. Annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy mennyiben érvényes az A. a. kötelezés és pedig tekintet nélkül minden mellékkörülményre, figyelembe kell venni, hogy az A. a. okirat : 1. az egyezkedő felek akaratával; 2. oly módon jött létre, hogy az I. r. felperes a kivánt öszszegnek megtérítését az alperesnek megígérte, ez pedig igéretét elfogadta. Miután pedig két fél akaratának összhangzó nyilvánítása s az egyik fél által tett Ígéretnek a másik részéről elfogadása a két fél közt általában kötelmet, különösen pedig szerződést létesít, kétségtelen, hogy az egymással folytatott egyezkedésnek s az elért megállapodásnak az A. alattiba foglalása által I. r. felperes és alperes közt a törvénynek megfelelő egy jogviszony érvénye ellen, épen azért, mivel a törvénynek megfelelően jött létre, önmagában véve jogszerű kifogást még emelni nem lehet. Nem döntheti meg ezt, hogy a büntető perbeni curiai Ítélet szerint a hamisaknak mondott bárczák hamisított minősége megállapítható nem lévén, I. r. felperes kötelezésének, ki pedig csak ezen bárczák alapján vállalta el a megtérítést, valódi alapja hiányzik. Nem döntheti pedig még részint, mert a keresetben nem is állíttatik, mintha I. r. felperes, mikor Sassy és Koós nála megjelentek, a szóban forgó bárczákat saját szemeivel látta s mintha tehát az ezen bárczákkal kimutatott kárra nézve vállalta volna el a megtérítést, részint pedig az alább a tartozatlan fizetés kérdésénél felemlítendő okból. Egyébiránt a birói felfogás szempontjából I. r. felperesre teljesen közönyös, szenved-e alperes kárt vagy sem ? ha igen, a kár a bárczák hamisításából, vagy bármi más okból származott-e ? mert mint fenébb kimutattatott, itt csak az lényeges, hogy I. r. felperes kötelezést vállalt az alperes által jogosan vagy jogtalanul követelt összeget a sajátjából kifizetni, kötelezte pedig saját akaratából s az alperes által elfogadott ígéret, jogügylet vagyis szerződés által, tehát oly formában és oly hatálylyal, melynél fogva alperes követelési jogot szerzett, I. r. felperesre pedig a megfelelő kötelezettség hárult. Nem bír alappal továbbá az a kifogás hogy az A. alattiban vállalt kötelezésnek érvénye feltételhez, jelesül ahhoz a feltételhezvolt kötve, miszerint alperes az I. r. felperes ellen felmerült gya-