Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

53 Felperes keresetével visszautasittatik. Indokok: A peres felek kölcsönös előadásából, valamint a per adataiból is az tűnik ki, hogy alperes a községi képviselő­testület határozatát hajtotta akkor végre, a midőn felperes pin­czéjének ablakát a Fő-utczáról az Arok-utczába vezető kőgarádics emelése által befalazta, illetve helyesebben a panaszolt épitkezésre az erre illetékes hatóságtól nyert engedélyt. Igaz ugyan, hogy hatósági engedély mellett sem létesíthető oly építkezés, mely a szomszéd épületre károsan hat, mind a mellett a fenforgó eset­ben a közigazgatási hatóság engedélye mellett végrehajtott pana­szolt tények birtokháboritásnak annál kevésbé tekinthetők, mive. alperes az építkezést községi köztéren eszközölte és felperes azt, hogy ő ezen térre ablakszolgalommal bírt volna, nem bizonyí­totta, de ha bizonyította volna is, a mennyiben felperes az al­peres építkezése által jogaiban sérelmet szenvedett, ezt nem som­más visszahelyezés, hanem csakis a törvény rendes utján kárté ritési keresettel orvosolhatja. (1894 decz. 14. 6153. sz. a.) A győri kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság ítéletének megvál­toztatásával alperest arra kötelezi, miszerint az Alsó-Lendva köz­ségben a Fő-utcza és az Arok-utcza között épített kőlépcsőknek felperes háza felőli oldalát oly módon távolítsa el, hogy az a fel­peres házának eresze és a föld között vonható függélyes vona­lon kívül essék. Indokok: Alperes beismerte, hogy mint községbiró Alsó­Lendva község képviselő-testületének utasítása folytán az alsó­lendvai Fő-utcza és Arok-utcza között egy kőlépcsőt oly módon állíttatott fel, hogy a lépcsőnek felperes háza felőli része felperes házának eresze alá 5 tégla vastagságnyira benyúlik és a felperes házfalán levő pinczeablak befedetett. Nem tagadta továbbá, hogy a felperesi ház ereszének szélétől a földig vont függélyes vonal­tól a ház felé eső földrészen alperes évek óta ereszjogát gyako­rolta volna ; végre azt nem is állította hogy a garádicsépités és a kereset beadása között egy évet meghaladó idő telt volna el. Minthogy ezek szerint be van bizonyítva, hogy alperes az évek •óta felperes birtokában volt területre épitett és az építéssel fel­perest meggátolta abban, hogy birtokjogát a korábbi módon gya­korolhassa, alperes ellen a birtokháboritás megállapítandó és

Next

/
Oldalképek
Tartalom