Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

3* tositva. A mi már most azt a vitás kérdést illeti, hogy ezen többletösszeg kiszámításánál a «Slobodna» nevü hajóra nézve megkötött összes biztositások vagy csupán a felperes és testvérei számlájára, illetve az őket megillető 12/24-ed részre nézve megkötött biztositások veendők a számitásba ebben a kérdésben az elsőbiróság helyesen döntött az utóbbi nézet mellett ; mert a fent előadottak és alperesnek a 2025/90. sz. felebbezésében tett saját kijelentése szerint alperesnél biztosítottnak csak ez a 12/24-ed rész tekinthető, mert a módosított alapszabályok 10. §-ának nyilvánvaló czélja az lévén, hogy a biztosított az őt érhető kárveszély 1 /3-ad részét önmaga viselje, ebből önként következik, hogy ennek a biztosittatlanul hagyandó V3-ad résznek kiszámításánál csak a biztosított félnek, nem pedig idegen érdekű harmadik személyeknek hajóilletősége vehető alapul és mert e szerint valamint nem' használna felperesnek az a körülmény, ha a többi 12/24-ed rész tulajdonosai az ő részüket biztosittatlanul hagyták volna, ugy hátrányára sem szolgálhat neki az, hogy azok azt az érték 2/3 részén tul biztosították. Az elsőbiróság tehát a 10. §. alapján levonandó összeget helyesen állapította meg 3666 frt 66V2 krban. A m. kir. Curia: A rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek hely nem adatik. Mert az alsóbb bíróságok egybehangzó ítéletei ellen az ideiglenes perrendtartás 335. §-a értelmében csak akkor van helye a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek, ha a birói határozatnál a törvény helytelenül magyaráztatott vagy alkalmaztatott, ha a határozat a periratok tartalmával ellenkezik, ha érthetetlen, vagy a felek kérelmén túlterjeszkedett ; e perben azonban a most mondott esetek egyike sem forog fen ; mert az alsóbb bíróságok a franczia kereskedelmi törvénynek alperes kifogása alapjául felhívott 348. §-át .helyesen értelmezték; mert továbbá a per adataiból kétségtelen lévén, hogy a felperes biztosítása az egész biztosított összegnek, t. i. 20,000 frtnak figyelembe vétele mellett volt számitás alapjául elfogadandó, az alsóbb bíróságoknak az a rendelkezése tehát, hogy felperes igényét 16,333 ^rt krban állapították meg, a perben előadott és bizonyított tényekkel ellentétben nem áll, mert felperes az idézett törvényszakaszban felsorolt egyéb sérelmeket fel nem hozott.