Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

I3Q s a valónak meg nem felelő hamis mérlegnek előállítására alapul szolgáljanak ; minthogy pedig maga a mérleg nem okirat, hanem csak sommázata a könyveknek, a könyvekbe bejegyzett hamis tételeknek a mérlegbe történt felvétele sem képez OKÍrathamisitást, hanem miután a könyvbeli hamis adatok által a valótól eltérő kedvező vagyoni állapot mutattatott ki s az 1888. évről-26,719 frt 90 kr. üzleti nyereséget feltüntető mérleg állíttatott elő, holott a mint utóbb a szakértői vizsgálat által kiderittetett, a banknál tényleg 351,115 frt 73 kr, vagyonhiány létezett s miután az ekként meghamisított mérlegek alapján évről-évre valótlanul kimutatott nyereség czimén osztalékok s tantiémek fizettettek ki s ez által a bank törzsvagyona is felemésztetett s a részvényesek, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok nagy kárt szenvedtek s ezen eredmény előidézéséhez a vádlottak a mérleg alapjául szolgált hamis könyvi bejegyzések által közreműködtek, holott ők, mint a bank hivatalnokai, ennek érdekeit előmozditani tartoztak, az utóbbi vádpontok alá eső -cselekményeik által, a hűtlen kezelésben váltak bűnösökké. . A IV., VI., VII. és IX. vádpontok eseteiben,, valamint a yádinditvány második részének IV., V. és VI. pontjai eseteiben: Spitzka Ágoston és Bettelheim Vilmos terhére megállapított hűtlen kezelések miatt a nevezett vádlottak a Btk. 363. §-a alá eső s csak egyrendbeli hűtlen kezelés bűntettében mondattak ki bűnösöknek azért, mert mindazokat a cselekményeket az egységes szolgálati hűségnek és kötelességnek megszegésével követték el. V. A X. vádpont esetében : Spitzka Ágoston az elsőbiróság által terhére megállapított magánokirathamitás vádja alól azért mentetett fel, mert midőn Spitzka Aurél 133. számú betétkönyvecskéjén a banknak.93 frt 20 krt 1888. évi január 2-án befizetett, ez által közte és a bank között jött létre jogviszony, nem pedig, a vádlott és a bank igazgatósága;között, e szerint Spitzka Ágostonnak azon cselekményében, hogy a 93 frt 20 kr. befizetést, mely a betétkönyvecskébe s a betéti főkönyvbe is szabályszerüleg bevezettetett, a pénztárkönyvbe be nem jegyezte, tekintve, hogy a pénztárkönyv a betevő ellen nem is, használtatott, de a könyvecskébe és főkönyvbe bejegyzett adatokkal szemben nem is használtathatott-