Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

i84 meghatározott magánokirathamisitás, mint önálló deliktum lénye­gesen különbözik a Btk. egyéb helyein (a Btk. 414. §. 2. pont, 416. §. 2. pont, a 387. és 463. §§.) előforduló hamisításoktól, a melyek az ott megjelölt büntetendő cselekmények elkövetésének eszközéül vagy azok elpalástolására szolgálnak. Az eszköz hamisí­tásnál közömbös, hogy minő természetű vagy jellegű a hamisítás, csupán az kívántatik, hogy megfeleljen azon czélnak, melyet az emiitett §-ok megjelölnek. Önálló büntetendő cselekményt a magánokirathamisitás csak azon esetben képez, ha az a Btk. 401. §-ában meghatározott fel­tételeknek megfelel s a 403. §. is ily kellékkel biró okiratot fel­tételez. Már pedig a Btk. 401. §-a szerint megkívántatik, hogy az okirat olyan legyen, a mely két vagv több személy között jog­viszonyt állapit meg s a mely által a jogviszonyban levőnek fel­tüntetett fél helyzete a hamisítás által a valóságtól eltérőleg és jreá nézve hátrányosan változtattatik meg és hogy az ily hamis okirat épen ezen jogviszonyra vonatkozólag s annak megkárosí­tása végett bizonyítékul használtassák. Miután pedig a vádlottak mint a bank hivatalnokai a bank nevében vezették a könyveket, a jelen vádpont szerint vád tárgyát képező elkönyvelések által vádlottak és a bank igazgatósága között ily vagyoni jogviszony meg nem állapíttatott, sem a vádlottak által a könyvek a kérdéses tételekre nézve a bank ellen bizonyí­tékul nem használtattak, ennélfogva ezen esetben a Btk. 401. és 403. §-ai alá eső magánokirathamisitás bűntettének tényálladéka meg nem állapitható. Miután azonban vádlottak, mint a bank hivatalnokai annak vagyonát kezelték és pedig nemcsak a pénztárt kezelő Spitzka Ágoston, hanem a könyvek vezetésével megbízott Bettelheim Vilmos is, mert a követelések czimére, érdemére, összegére nézve a könyvek szolgáltatván a bizonyító adatot, a követelések és tar­tozásoknak, a bizonyítékul szolgáló könyvekbe való bejegyzése vagyonkezelési cselekményt képez, minthogy pedig az átmeneti számlának rendes könyvelés mellett ki kell egyenlítve lenni, mert az ezen számlán elkönyvelt tételek csak időleges jellegűek s mint­hogy vádlottak azon számlára helytelenül és eltitkolás czéljából oly tételeket jegyeztek be s tüntettek el a nyilvántartásból, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom