Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

•85 melyek a bank követelései gyanánt más czimeken, illetve számlákon voltak bejegyezendők és kitüntetendők s ez által a banknak, melynek érdekeit előmozdítani tartoztak, kárt okoztak, cselekményük nem magánokirathamisitást, hanem hűtlen kezelést képez. A VI. vádpont esetéhez. A tiszti fizetések számlájára, vádlottak állítása szerint Fischer József által fizetési előlegül, vagy többletképen felvett 425 frt elsikkasztásának vádja alól vádlottak az alsóbiróságok által, helyesen, felmentetvén, az ekként nem létező sikkasztás elpalástolására irányzott okirathamisitás sem foroghat fen, a mely különben is az I. vádpontnál előadott indokolás szerint okirathamisitás czimén nem büntethető, de nem állapitható meg az előző esetnél kifejtett indokoknál fogva a Btk. 401. és 403. §§. alá eső magánokirathamisitás, mint önálló deliktum sem, mert ezen cselekménynek a 401. §. szerinti kellékei a jelen esetben is hiányoznak. Miután azonban a vádlottak tudva, hogy a fizetési többletképen felvett 425 írttal Fischer József a banknak tartozik, mégis ezen összeget az átmeneti számlára vezették át, mintha azzal az átmeneti számla tartozott volna s ezen elkönyvelés által az adósnak tartozási kötelezettségét elenyésztették s miután ezt azért követték el, hogy ez által Fischer Józsefnek jogtalanul vagyoni hasznot szerezzenek, a banknak pedig tudatosan kárt okoztak, cselekményük a Btk. 361. és 363. §-a alá eső hűtlen kezelés bűntettét képezi. A VII. vádpont esetéhez. A megelőző pontban előadott indokok szerint a magánokirathamisitás. ezen esetben sem állapitható meg, s vádlottaknak azon cselekménye, hogy az állításuk szerint Wally Györgynek kölcsön czimén kiadott, utóbbi által azonban átvettnek el nem ismert 100 frtra vonatkozó kiadási tételt, mely a banknak követeléseként lett volna a könyvekben vezetendő, az átmeneti számlára eszközölt átvezetéssel elenyésztették s ezzel annak, a kinek a 100 frt kiadatott, jogtalanul vagyoni hasznot szereztek, a banknak pedig kárt okoztak, ugyancsak a Btk. 363. §-a alá eső hűtlen kezelés bűntettét képezi. m A IX. vádpont esetéhez. Az 1885. évi zármérlegnél a betétekről egy részletes kimutatás készíttetett a betéti főkönyv alapján, a melyben az egyes betevők és betéteik név és összeg szerint felsorolva voltak.