Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)
i«3 szolgáltak más büntetendő cselekményeknek, a melyek miatt vádlottak elitéltettek ; tekintve, hogy a Btk. 463. §-a a sikkasztó közhivatalnokra magasabb büntetést rendel ugyan, ha a sikkasztás elpalástolására a könyvekben vagy más iratokban hamisitást eszközöl, de a Btk. nem tartalmaz hasonló rendelkezést a magánhivatalnok ellen, a ki hűtlen eljárásának elpalástolása czéljából a könyvekben hamisitást eszközöl, az ilyen hivatalnok csakis azon cselekmény miatt büntetendő (sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés), a melynek eszközéül vagy elpalástolására a hamis könyvelés szolgált, a hamisitás külön deliktuma nem volt megállapítható. A II. vádpont esetéhez. Az eljárás adataival meg van állapítva, hogy az 1884. évi deczember 9-én és 15-én, mindkét esetben 25 drb bankrészvényre, mint kézizálogra, a Fischer József részére kölcsönadott 5000 frt és 5000 frt kétrendbeli összeget a becsatolt elismervények szerint Spitzka Ágoston vette fel s a nélkül, hogy ezt visszafizette volna, a tartozási kötelezettségének kitüntetése a könyvekben másnak közreműködésével eszközölt hamis bejegyzések által elenyésztetett s az állitólagos kézizálogot képező értékpapírok valószínűleg tényleg át sem adattak, mert azok a bank birtokában nem találtattak, sem a könyvekben a letéteknek nyoma sincs. Miután tehát ezen kétrendbeli külön kölcsönnél ugyancsak a Fischer József álnév használtatott s miután már a megelőző esetnél megállapittatott, hogy ezen álnév alatt Spitzka Ágoston rejtődzött s miután a pénzeket tényleg ő vette fel, azon állítása pedig, hogy nem önálló kölcsön volt, hanem csak a 14,500 frtos kölcsönre vonatkozott, semmi adattal támogatva nincs, ennélfogva megállapítottnak tekintendő, hogy ezen két esetben is a valódi kölcsönvevő maga Spitzka Ágoston volt és miután itt is, mint az I. esetben, a bankot ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette azon czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a banknak pedig kárt okozzon s ez tényleg be is következett, tekintve, hogy a kétrendbeli kölcsön önálló külön esetet képez, az előbbi vádpontnál kifejtett indokoknál fogva Spitzka Ágoston ugyanolyan minősülés alá eső kétrendbeli csalás bűntettében volt bűnösnek kimondandó. 77. A IV. vádpont esetéhez. A Btk. 401. és következő §-aiban