Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

I5-' is, ha bizonyítva van, hogy a vevő az adásvételi szerződés kiállítása előtt és az után is kijelentette az eladónak, hogy az ingatlant a valóságban nem vette meg, őtet annak az ingatlannak csakis féltermése illeti meg kamat fejében s ha az eladó a vevő által elvállalt tartozást neki visszafizeti, ő az ingatlant az eladóra visszairatja, illetőleg az említett okirat alapján szerzett tulajdonjogát neki átengedi, tekintettel az ingatlan igényelt nagyobb értékére is, miután ezzel lényegileg nem adásvételi, hanem kölcsönügylet czéloztatott s csak ennek palástolása czéljából adatott a szerződésnek adásvételi ügylet formája, a tulajdonjog megszerzésére alapul nem szolgálhat s az annak alapján kieszközölt tulajdonjogi bekebelezéssel együtt, az ily jog megszerzésére alkalmas jogalap hiányából (osztr. ptvk. 869., 916., 1071. §§-ai) hatályon kívül helyezendő. 76. Az özvegy nem veszti el özvegyi jogát, habár férjétől különváltan él és habár férje, az örökhagyó, ellene a válópert már megindította is. Az állandó joggyakorlat nem zárja ugyan ki, hogy a városi polgárok özvegyeinek ellátási igényük fejében a hagyatéki javaknak egy bizonyos része haszonélvezetül átengedtessék, ha a hagyatékban olyan vagyon van, mely önálló használatra alkalmas, ha azonban ily vagyon nincs, ugy az özvegy a társadalmi állásának megfelelő teljes ellátást, lakást, tartást és ruházkodást készpénzbeli évjáradék alakjában követelheti. (1895 ápril 7. 2240. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: dr. Layer János ügyvéd által képviselt özv. Weszely Mihályné, Heigl Mária felperesnek, Széki Antal ügyvéd által képviselt özv. Felber Lipótné, Weszely (Tábor) Teréz alperes ellen özvegyi jog megállapítása ránti perében következőleg itélt : Felperes keresetének arra irányuló részével, hogy az F. a. leltárban felvett ingó és ingatlan vagyon birtoka és haszonélvezete részére megítéltessék és alperes a birtokbavétel tűrésére kö-