Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)
93 lem mellőzésére vonatkozólag pedig azért hagyatik helyben : mert a csődtörvény 38. §-ban emiitett beszámításnak az általános jogelvek szerint csak akkor lehet helye, ha a felek egymás irányában hasonló jog- és kötelezettségi viszonyon alapuló követeléssel birnak, vagyis, ha a felek kölcsönösen hitelezői illetőleg adósi viszonyban állanak egymáshoz, a mennyiben t. i. kölcsönös követelések egyébként általában beszámitás tárgyát képezhetik. Ez az eset azonban a kereseti követelésre nézve fen nem forog. Alperes ugyanis, mint egyik részvénytulajdonos, a részvényeinek kereset tárgyává tett hátralékos névértéke erejéig a közadóssá vált részvénytársaság kötelezettségeiért már a törvénynél fogva feltétlen felelősséggel tartozik s viszont a közadóssá vált részvénytársaság, az annak összes vagyonaiból való aránylagos kielégítésre jogosult csődhitelezőkkel szemben, ugyancsak a törvény értelmében szavatolni köteles az iránt, hogy a társaságnak a részvényesek aláírásával biztositott egész alapvagyona helyreállíttassák. A törvény eme rendelkezésénél fogva tehát alperesnek mint részvényesnek a társaság kötelezettségeiért vállalt felelőssége alperesre nézve közönséges adósság jogi természetével nem bir, illetőleg az a közadóssá vált részvénytársaságra nézve nem tekinthető oly követelésnek, a melylyel az utóbbi bármi módon, tehát beszámitás által is rendelkezni jogosítva lenne, miután a részvények be nem fizetett értéke, mint a társasági alapvagyonnak egy része, a fentiek szerint, a társaság kötelezettségeinek törvényszerű s ekként meg nem csonkitható fedezetét képezi. A m. kir. Curia: A kir. itélő táblának Ítélete a per főtárgyára nézve helybenhagyatik. A perköltség tekintetében azonban mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik és a perköltség a felek közt kölcsönösen megszüntetik. Indokok: A kir. táblának ítélete, a mennyiben alperesnek, a részvényei névértékének be nem fizetett és keresetileg követelt hátralékos részére vonatkozólag a fizetési kötelezettség tekintetében felhozott kifogásai mellőztettek, az I.-foku bíróság ítéletének e részben elfogadott indokainál fogva, de főleg a következő okokból hagyatott helyben :
