Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam II. kötet. (Budapest, 1895)

94 A kt.-nek az I.-foku bíróság által idézett rendelkezéseiből, melyeknek nyilvánvaló czélja az, hogy a részvénytársasági czéloknak és az ezekkel felmerülő társasági szükségleteknek fedezésére és egyszersmind a társaság hitelezőinek biztonságára szolgáló társasági vagyon az alapszabályszerűen meghatározott alaptőke magasságában minden körülmények közt lehetőleg biztosittassék és rendelkezésre álljon: kétségtelen az, hogy a részvényest részvényének névértéke erejéig már a törvénynél fogva feltétlen fizetési kötelezettség terheli. Ezen kötelezettség szükségképen következik abból, hogy a mig egyfelől a részvénytársaság megalakulhatásának és jogi létezhetésének egyik szükséges előfeltétele az, hogy a társaság egész alaptőkéje aláírás által biztosíttatott légyen (kt. 149., 150., 154. és 159. ), addig másfelől a kt. imperativ rendelkezéseket tartalmaz abban az irányban is (161., 164., 165., 209 , 218.), hogy bár a társaság az alaptőke felett egyébként rendelkezhetik, azt a részvényeseknek sem egészben, sem részben, a társaság fenállása alatt vissza nem fizetheti, a társaság hitelezőinek beleegyezése és a bíróság engedélye nélkül lejebb nem szállíthatja, tehát ezeKből folyólag a részvényeseket a részvények névértékének befizetése alól fel sem mentheti. Nem áll ezzel ellentétben a kt. 168. §-ának rendelkezése, mely szerint a részvényesek a társaság czéljához és annak kötelezettségeihez részvényeik névértékének az alapszabályokban meghatározott befizetésével tartoznak járulni ; mert az alapszabályokra történő ez az utalás a szóban levő feltétlen fizetési kötelem lényegét nem érinti, hanem az által az van kifejezve, hogy alapszabályilag meg lehet azt állapítani, mikép akár a részvényesek helyzetének megkönnyítésére, akár azért, mert a társaságnak egyelőre az egész alaptőkére szüksége nincs, a részvények névértéke nem egyszerre, hanem a 30%-ot meghaladó összegben utólagosan felhívás folytán bizonyos időközben és bizonyos részletekben fizetendő ; vagy végül azért, mert nem fizetés esetére a társaságnak a hiányzó részvényérték beszerzésére nagyobb sikert és biztosítékot nyújtó és igy alkalmasabb eszköz lehet az, mint a mi a fenforgó esetben a C. alatti alapszabályok 31. §-ában is foglaltatik, hogy t. i. a nem fizető részvényes már tett befizetésének és szerzett