Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

26 tak maguk is elismerték, hogy összeszólalkozásuk félreértésből származott és kölcsönös magyarázat után egymással kibékültek és mert ha ezen összeszólalkozásuk botrányt idézett volna elő, vagy a tárgyaló teremben mindenki által tiszteletben tartandó illemet és rendet és a tárgyaló biró iránt köteles tiszteletet bármely irányban is megsértette volna, ugy a bíróság az 1877. évi XXII. törvényczikk 37. §-át alkalmazta volna, de sem ezt, sem ha az 1887. évi XXVIII. törvényczikk 2. §-ában foglalt rendbüntetés ellenük alkalmazható volna, ennek alkalmazását vagy esetleg az utóbb hivatkozott törvényszakasz utolsó bekezdése értelmében a fegyelmi eljárás meginditása iránti intézkedés megtételét azonban a bíróság szükségesnek nem látta, a mi kétségtelen jele annak, hogy a kérdéses esetben panaszlottak nem tanúsítottak oly magaviseletet, mely az 1874: XXXIV. tcz. 68. §. b) illetve az 1887 : XXVIII. tcz. 2. §. alapján a fegyelmi eljárás elrendelését indokolttá tenné. Nem lehetett tekintettel a fegyelmi biróság a dr. B. J. által a székesfehérvári kir. járásbíróságnál rágalmazás és becsületsértés miatt beadott panaszfeljelentés tartalmára, mert ezen panaszát még az idéző végzés kiadmányozása előtt visszavonta és a panaszfeljelentés visszaadását kérte és mert igazoló nyilatkozata szerint ezen feljelentést ugyancsak félreértett megsértetése érzetében és első felindulásában adta be, illetve adatta be dr. R. L. ügyvéd által, a ki a tényállást, az igazoló nyilatkozatban foglalt előadás szerint dr. H. R. terhére a lehető legerősebb színekkel domborította ki. Ezek szerint fegyelmi vétség jelenségei fen nem forogván, a fegyelmi eljárást panaszlottak ellen elrendelni nem lehetett, de mivel abban panaszolt ügyvédek egymást többek jelenlétében sértő szavakkal illették, kisebb kötelességszegés jelenségei látszanak fenforogni ; az iratok az 1874: XXXIV. tcz. 73. §-ának esetleges alkalmaztatása czéljából a kamara választmányához voltak átteendők. (1894 május 5. 86. sz. a.) A kir. Curia: Az első fokú fegyelmi biróság határozatának megváltoztatása mellett panaszlott ügyvédek ellen az 1874: XXXIV. tcz. 68. §. b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségnek jelenségei miatt a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendeltetik. Indokok: A kamara ügyésze azon okból emelt panaszt a nevezett ügyvédek ellen, mert 1893. év június havában a székes-