Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

\3 kezőleg azt vitatja, hogy a zabot alperes részére a C- a. jegyzék szerint harmadik személytől vásárolta, ezen ügylet valóságát tehát, mint saját kártérítési és díjkövetelésének alapját, bizonyítani tartozott ; mert továbbá a bizományos a keresk. törv. 381. §-a értelmében önszerződő félként csak oly ügyletnél léphet fel, a melyre megbízást kapott ; ha ellenben a bizományi árut a keresk. törv. 372. §. vagy 380. §-a alapján utasítás nélkül a megbízó rovására akarja eladni, akkor nincs jogosítva az árut eladás helyett tőzsdei árban megtartani, hanem tényleg el kell adnia, s ennek megtör téntét igazolnia. Minthogy pedig felperes sem a vételt, sem az eladást s e szerint a követelt 170 frtnyi különbözetet sem bizonyította, s minthogy ehhez képest a bizományi dijra s a 25390/90. sz. tárgyal, jegyzőkönyvben felszámított többi járulékokra (melyek közül az elutasított tőzsdebirósági kereset alperest különben sem terhelhetné) sem tarthat igényt, az elsőbiróság ítéletét, melylyel felperes keresetével elutasittatott, ezen okból helyben kellett hagyni. A kir. Curia: A felebbezés a per főtárgyára vonatkozván, visszautasittatik : mert 500 frt készpénzt meg nem haladó és kártérítésre sem irányozott jelen sommás perben a másodbiróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyván, ezen ítélete ellen a per főtárgyára nézve az 1881 : LIX. tcz. 47. §. értelmében, további felebbezésnek helye nincs. # # # = A fogadásszerü árkülönbözeti ügyletet a fentivel egyezően határozták meg a Dtár u. f. XXXVIII. 44. sz., valamint az 56/85. és 389/85. sz. curiai határozatok is. Nagyon fontosak azon elvek is, a melyeket a Curia a jelen esetben a keresk. törv. 381. §-ának alapul vétele mellett kimondott. A német birod. törvszék is kimondta 1881 decz. 10-én, hogy ha a bizományos azt állítja, hogy a megbízásnak harmadik személylyel kötött szerződéssel felelt meg, ugy ő azt bizonyítani tartozik s ha állítása valótlannak bizonyul, ugy a megbízás elintézetlennek tekintendő s utóbb a bizományos már önszerződőként az ügyletbe be nem léphet.