Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

270 A gyermeknek szülőjével a közvetlen származás és vérségi összeköttetésen alapuló viszonyát s ezen viszony minden időben s körülmények közt fönálló erkölcsi alapját a legdurvábban megsértő s azt az apa életének erőszakos kioltásával szétvágó bűncselekménynek a mai kornak a régibb idő felfogásával szemben érzékenyebb erkölcsi felfogásának megsértése nélkül, következménye most sem lehet más, mint volt régebben, vagyis az, hogy az apát akár szándékosan, akár nem előre történt megfontolás mellett életétől megfosztó gyermek az apa hagyatékában nem örökösödhetik ; — a miért is alperes ténye — minősíttessék bár az a büntető törvénykönyv alapján szándékos emberölésnek, — oly teljes érdemetlenségi okot képez, a melynek alapján alperes, — az elsőbiróság ítélete vonatkozó részének megváltoztatásával, apja utáni örökösödési igényével elutasítandó s felperes kizárólagos örökösödési joga megítélendő volt. Abból a körülményből, hogy az apa, a rajta alperes által ejtett halálos sértések után még 30 óráig élt s hogy az alatt, bár alperes megbüntetését kérte, de kitagadó nyilatkozatot nem tett nem az alperes által vitatott az a következtetés vonható le, hogy őt az apa az örökségből kizárni nem kívánta, hanem az ellenkező ; mert ha alperesnek örökjogát fentartani volt volna az apa szándékában, akkor ily irányban a sértés után még 30 óra múlva bekövetkezett haláláig intézkedni módjában volt volna. A m. kir. Curia: következő ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Alperes az ellene folyamatban volt bűnügy iratai szerint, az atyját, a ki után öröklési jogot igényei, életétől fosztotta meg, és e miatt szándékos emberölés bűntettében mondatott ki bűnösnek. Az ideigl. törvk. szabályok 7. §-ának utolsó bekezdése értelmében a szülék gyermekeiket érdemetlenségi esetekben az örökségből kitagadhatják, s a szüle halálát okozó szándékos sértés a legsúlyosabb érdemetlenségi eset. Igaz ugyan, hogy a törvénynek most emiitett intézkedése az örökhagyó akaratától tétetik függővé, a bűnügy adatai szerint azonban az örökhagyó az alperestől szenvedett sértések után rövid idő múlva meghalt, és a vizsgáló biró által történt kihall-