Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

244 Vádlott ugyanis beismerte, hogy sértettet a kérdéses alkalommal megijeszteni akarta s hogy e czélból a hozzá közvetlen közelségben álló és meztelen mellét eléje tartó sértett felé legyintett a kezében volt késsel. Nyilvánvaló tehát, hogy maga a a tett szándékos volt és nyilvánvaló, hogy maga a czélba vett eredmény, t. i. sértettnek azzal való megijesztése, hogy nyitott késsel, tehát veszélyes eszközzel feléje vágott, szintén jogellenes volt. A beállott eredmény, vagyis Márkus Flórián sérelmezése és annak bekövetkezett halála ekként egy szándékosan véghezvitt jogellenes cselekménynek volt a következménye és igy minthogy a beállott eredmény oki összefüggésben áll a vádlottnak egy szándékosan véghezvitt jogellenes cselekményével, vádlott a cselekménye által előidézett eredmény nagysága és mérve szerint vonandó bűnvádi felelősségre és pedig annál inkább, mert az a körülmény, hogy az általa szándékosan véghezvitt jogellenes cselekményhez oly eredmény fűződött mely szándékát túlhaladta s igy a cselekmény által előidézett hatásban tévedett: nem zárja ki azt, hogy a cselekmény eredménye a szándékkal hozattassék kapcsolatba s vádlott cselekménye szándékosnak állapittassék meg ; mert viszont az a körülmény, hogy vádlott az általa véghezvitt jogellenes cselekményhez fűződött hatásban tévedett, a tettnek szándékos voltán s annak törvényszerinti minőségén nem változtat s csak a bűnösség foka s a büntetés megállapításánál nyerhet mérlegelést. Ezek alapján a kir. itélő tábla, tekintettel arra, hogy vádlottnak egy szándékos jogellenes cselekménye idézte elő a Márkus Flóriánon ejtett sértést s annak a sértés következtében beállott halálát: vádlottat a Btk. 301. §-ába ütköző s a Btk. 306. §. szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében nyilvánította bűnösnek. A büntetés megállapításánál a kir. itélő tábla figyelembe vette vádlott büntetlen előéletét, önkényt való jelentkezés melletti beismerését és főleg azt, hogy a jogellenes cselekményre a megittasodott sértett hetvenkedése által ragadtatta magát és végül, hogy cselekményének hatása jóval túlhaladta azt, a mit azzal elérni akart: a mely túlnyomó és nyomatékos enyhítő körülmények a Btk. 92. §-ának alkalmazását s enyhébb büntetés meg-