Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

205 6o. Az 1888. évi XIX. tcz. 1. §-ának azon intézkedése, hogy a halászat joga a földtulajdon elválaszthatlan tartozékát képezi és a meder tulajdonosát illeti, csak általános sza­bály, melynek ellenében a 3. §-ban az a kivétel van meg­állapitva, hogy a kiket a halászat joga eddig illetett, azok­nak joga bejelentéssel fentartható és csak abban az eset­ben enyészik el, ha a bejelentés elmulasztatott. Az 1885. évi XXIII. tcz. 4. §-a, mely szerint a parti birtokos tulajdonát a part és a meder is képezi, korlátozva van ugyanezen törvény 22. §-ának azon rendelkezésével, hogy a halászatra nézve a fenálló jogszabályok irányadók. Ha tehát a halászati jog előbb földesúri jog volt és a föl­desúri birtokosok azt az 1888. évi XIX. tcz. 3. §-a értel­mében fentartották, akkor a volt úrbéri birtokosok a part tulajdonjoga alapján nem igényelhetik azt. (1894 deczember 4. 8148. sz. a.) A rimaszombati kir. törvényszék: Matolay Bertalan ügy­véd által képviselt Garan Szenko Mihály és társai felpereseknek, minta redovai úrbéri földek birtokosainak, Hodinka Mihály ügy­véd által képviselt Erősy Lajos, mint a redovai földesúri birtoko­sok igazgatója alperesek ellen halászati jog tulajdona iránti peré­ben következőleg itélt: Felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek ugy a közigazgatási uton felvett jegyző­könyvben, valamint a jelen per folyamán kifejezetten beismerték, hogy Redován a halászat joga földesúri, a közbirtokosság tulaj­donát képező jog volt és hogy a közbirtokosságnak ezen joga az 1880. évben befejezett úrbéri rendezés és birtokelkülönités alkal­mával nem érintetett és igy továbbra is a közbirtokosság tulaj­dona maradt, miután azt felperesek sem egyesség, sem más szer­zésre alkalmas magánjogi czimen a közbirtokosságtól meg nem szerezték. A halászati jogról intézkedő 1888. XIX. tcz. tehát a redovai halászati jogot a redovai közbirtokosság tulajdonában találta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom