Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

206 Ezen törvény a már szerzett és az úrbéri rendezés alkalmával is fentartott jogokat meg nem szüntette és azon érv, hogy a 3. §. értelmében 20 évi békés birtoklást kell kimutatni, a jelen esetben nem fogadható el, mert a jogosultság kimutatására a 20 évi birtoklás csak egyik bizonyítási módként és más bizonyíték hiánya esetére van a hivatkozott §. utolsó bekezdésében foglalt ezen kijelentéssel «elegendő az is» felvéve. A jelen esetben felperesek nyíltan beismervén, hogy a redovái halászati jog a redovai közbirtokosság tulajdonához tartozott, hogy azt felpereresek sem az úrbéri rendezés alkalmával, sem más magánjogi szerzési módon meg nem szerezték, alperes közbirtokosság halászati jogosultsága már a felperesi ezen beismerés által igazolást nyert és más bizonyítási mód és igy a 20 éves birtoklás kimutatása alkalmazásának szüksége tehát fen nem forog. Minthogy pedig alperes közbirtokosság, a felperesek beismerése szerint is a tulajdonát képezett halászati jogot a törvény 3., 4., 5. §§. értelmében bejelentve fentartotta, addig míg felperesek •alperes közbirtokosságtól mint a 4., 5. §§. értelmében jogosítottak, a halászat jogát ugyanazon törvény 7. §-ában foglalt kijelentéshez képest meg nem szerzik, csupán azon okból, mert part- és medertulajdonosok, a halászati jog gyakorlatára nem jogosítottak. Ezek mellett nem volt figyelembe vehető felpereseknek azon érvelése, mely szerint ők a D. a. bérlevél bizonyítása szerint szintén gyakorolták volna a halászatot, miután ezen D. alatti alperesi részről ugy tartalma, mint alaki tekintetben s azért is kifogásoltatott, mivel azt az állítólagos bérlő alá sem irta és mert azon beismerésükkel szemben, hogy a halászati jog a közbirtokosság földesúri jogú tulajdona volt, mit felpereseknek el nem idegenitvén, felperesek netáni gyakorlata jogszerűnek sem tűnik fel, annál kevésbé, mivel a közbirtokosság a 2—6. csatolmányok szerint 1879—1880. évekből mutatván fel halászati joga gyakorlatára vonatkozó bizonyítékokat, felperesek gyakorlata a törvény életbe léptetését megelőző 20 évre ki nem terjed, miből folyólag az e tekintetben különben is perrend ellenesen ajánlott főeskü általi bizonyításnak helye nem lehet; de nem volt alkalmazható a felperesek által felhívott Holkó János, Rosnok András és Góliás György tanuk kihallgatása sem, miután az ügy érdemét felpere-