Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

200 A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét a viszonkeresetre vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül hagyja, egyéb felebbezett részében pedig megváltoztatja, az alperest kötelezi, hogy a felpereseknek 2546 frt 35 krt és jár. megfizessen. Indokok: Néhai Magyar Károlynak a keresetlevélhez A. a. mellékelt végrendelete szerint az alperesnek nem ház, hanem területe szerint is meghatározott telek hagyományoztatott ; eme végrendeleti intézkedésnél fogva tehát az alperes mint hagyományos az örökösöktől csak az üres teleknek, nem pedig házzal beépített teleknek adását követelhette, házzal beépített teleknek átadására az örökösök csak akkor voltak volna kötelezhetők, ha a végrendeletben meghagyatott volna az örökösöknek, hogy az alperesnek hagyományozott telken házat építsenek. Az örökösöknek a hagyományos irányában a végrendeletből származó eme kötelezettségén nem változtat az a körülmény, hogy végrendelkező az alperesnek hagyományozott telken egy házat kezdett építeni, sőt a mennyiben a ház építését már a végrendelettétel előtt megkezdte s a peres felek egyező előadása szerint már a végrendelkezéskor öngyilkos kézzel előidézett halálának napját és azt is tudta, hogy annak bekövetkezéséig a megkezdett épités befejezést nem nyerhet, végrendeletében mégis csak telekről és nem házzal beépített telekről rendelkezett, alaposan következtethető, hogy az örökösöket az épités befejezésével járó költséggel terhelni nem kívánta, hanem a hagyományozott telket abban az állapotban akarta az alperesnek juttatni, a melyben az az örökség megnyíltakor találtatik. Az alperesnek hagyományozott telek gyarapítására fordított szóban forgó kiadás is tehát jogosan és igazságosan egyedül alperest terhelheti, annyival is inkább, mivel a peres felek kölcsönös kérelmére csatolt hagyatéktárgyalási indokból kitetszőleg a hagyaték az alperes egyetértésével a nélkül felosztatott, hogy a szóban forgó munkabér kifizetése iránt való felelősséget alperes a felperes örökösökre hárította avagy csak hogy abbeli igényét azok irányában fentartotta, vagy megóvta volna. Az örökösök és hagyományos közt levő viszonynak közegyetértéssel történt rendezése után tehát mi elfogadható ok sincs arra, hogy a szóban forgó kiadást az az által semmi