Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

i7 legfontosabb kiderítendő momentum az, vajon ezen dulakodás alatt fojtogatta, illetve bántalmazta-e torkán vádlottat Mészáros vagy pedig nem. Vádlottnak erre vonatkozó igenlő állításával szemben Kinyi Mátyásné, Králik Mihály és Rcskus Jánosné egymással teljesen megegyezőleg vallják, hogy ők csak annyit láttak, hogy Mészáros egy kézzel vádlott nyakát hátul fogta meg, de fojtogatni nem látták, bár — a mint vallják — okvetlenül látták volna a fojtogatást is, ha az megtörtént volna, de hozzá teszik vallomásaikban azt is, hogy Mészáros másik kezét nem látták és nem tudják, hogy azzal mit csinált s épen ezen utóbbi körülménynél fogva, daczára ezen felsorolt három tanú ez iránybani terhelő vallomásainak, nem zárkozhatik el a kir. törvényszék azon eshetőleges lehetőségtől, hogy a vádlotton orvosilag is konstatált, dr. Bogdán Mihály orvos véleménye szerint ökölütés és körömkarczolás, tehát nem fojtogatás által előidézett könnyű sérüléseket Mészáros a másik kezével ejtette. Habár tehát a kihallgatott tanuk azt nem látták, hogy Mészáros, vádlottat a torkának jobb kezével történt megragadásán kivül egyébként is bántalmazta volna; habár gyanujelt képez arra nézve, hogy a vádlotton észlelt sérüléseket és ruhaszakitásokat a tett elpalástolása végett azonnal a tett után vádlott önmaga okozta magának, az a körülmény, hogy kabátján, a kihallgatott szakértők vallomása szerint, a szakadás előtt egy 4 centiméternyi metszés találtatott, a melynek eredetét vádlott kellőleg indokolni nem képes, habár magának vádlottnak beismerése s a tanuk vallomásai szerint is vádlott azonnal a lövés után a kertbe ment és csak azután fordult onnan ismét vissza az udvarba s vádlott a kertbe menetelének czélját és okát adni képes nem volt, lehetséges, hogy a sérüléseket akkor és ott ejtette önmagán, habár dr. Feledi Ferencz kihallgatott szakértő vallomása szerint gyanús az is, hogy az egyik karczolás, annak irányánál fogva a vádlottal dulakodó Mészáros által alig okoztathatott. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a szemtanuk a dulakodást csak távolabbról nézték, hogy vádlott és Mészáros a kérdéses alkalommal, bár csak néhány pillanatra, de tényleg össze volt fogódzkodva, hogy a végtárgyalás során a kihallgatott tanuk egyike sem vallotta azt határozottan, hogy vádlott nyomban Mészárosnak lelövetése után összevérezve