Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

*43 tók s ebből viszont megállapítható a végrehajtást szenvedett üzlettársat illető fele részbeli jutalék is, mely a biztosítási végrehajtás során elfoglaltatott: tekintve, hogy a jutalék a fizetés vagy díjazás fogalma alá egyáltalán nem vonható, mert az A. alatti szerződés világos szövegezése szerint a végrehajtást szenvedett nem alkalmazottja, hanem üzlettársa Cs. M.-nek, erre mutat különösen a szerződés 4. pontjában foglalt ama kötelezettsége is, hogy az esetleges üzleti veszteség felét tartoznék viselni ; tekintve, hogy végrehajtást szenvedett azon érvelése, hogy a regale üzletbőli jövedelem meg nem határozható, meg nem becsülhető, s mint ilyen foglalás tárgyát nem is képezhetné: a K. T. 95. §-ból vont analógia nyomán figyelembe nem vehető, mert e §. szerint még közkereseti társaságoknál is az egyes tagok magán hitelezői biztosítási vagy kielégítési végrehajtás utján lefoglalhatják az egyes tagoknak a társaság irányábani évi kamatot, munkadíj vagy jutalékbeli követelését ; tekintve, hogy ezek szerint a lefoglalt jövedelemre az 1881. évi LX. tcz. 61. §. foglalt korlátozás nem alkalmazható : ezeknél fogva végrehajtást szenvedett előterjesztésben kérelmével elutasítandó volt. A győri kir. ítélő tábla: A kir. tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a 94. sz. végzés folytán B.-Füreden 1894. év1 jan. 20-án foganatosított végrehajtási foglalást, a mennyiben a végr. jkv. 39. t. a. a végrehajtató a végrehajtást szenvedőnek a Cs. M.-al közös fogyasztási adó bérleti üzletből 1894. és 1895. évre kijáró jövedelmi jutalékot is lefoglaltatta, megsemmisíti. Indokok: Mert az 1881. évi LX. tcz. 43. §-a értelmében lefoglalható ugyan a végrehajtást szenvedőnek ingó és ingatlan vagyona, s a 79. és a következő §-ok értelmében lefoglalhatok a végrehajtást szenvedőnek követelései is, azonban az 1881. évi LX. tcz. 79. és a következő szakaszainak rendelkezéséből kitünőleg csakis oly követelései, melyek már létezők s melyeknek keleckezése már nem lehet kétes ; mert továbbá, valamely vállalatból a vállalkozó társakat esetleg illető, de még elő nem állott, meg sem határozható reménybeli jövedelemjutalék sem az ingó vagyon fogalma alá nem vonható, sem pedig a vállalkozó társ követelésének nem minősíthető, s követeléssé csak akkor válik, ha a nyeremény már tényleg előállott, s ha annak, mint létező nye-