Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)
137 képviselt, mint a házasság megkötése idejében. A felperesek az alperesek tagadása ellenében az állított vagyonszaporulatot és pedig a h.-m.-vásárhelyi 3655. hrsz. háznak, valamint a 2jl5°í/l6oo hold földnek a házasság tartama alatt, vagyis 1880. évi ápril 25. illetve 1884. évi július 27-én történt szerzését az O. és L. alatti szerződésekkel, az O. a. ideiglenes szerződéssel és az R. a. nyugtával, a keresetben kitett készpénz és ingóságokat pedig a K. a. leltárral és tanukkal kívánják igazolni. Hogv az érintett ingatlanok valóban a házasság tartama alatt vétettek, a fent hivatkozott okiratokkal feltétlenül igazoltatott. Ellenben az a körülmény, hogy az I. r. alperes vagyona a házasság tartama alatt 5966 frt 80 kr. készpénzzel és 4699 frt 74 kr., illetve a 2027 frt levonásával 2672 frt 74 kr. értékű ingóságokkal szaporodott, az alperesek tagadásával szemben sem a kifogásolt tartalmú K. a. leltárral, sem pedig az erre nézve felhivott és kihallgatott tanuk vallomásával nem bizonyittatott, miért a felperesek jogelődének ily értékű vagyon tekintetében közszerzeményi joga megállapítható nem volt. De nem volt megállapítható vele Kovács Juliannának közszerzeményi joga a 3655. hrsz. házra és a 27I5°5/i6oo hold ingatlanra nézve sem, mert habár ezeknek az ingatlanoknak a házasság tartalma alatt való vétele bizonyítottnak vétetett is, mégis tekintettel arra, hogy a felperesek a jogelődjük halála idejében kitüntetett vagyon állagába az E. a. szerint T. r. alperes által elajándékozott 34I5IO/1ÖOO hold földet is felvették, holott az ajándékozás 1884. évben, vagyis még a házasság fenállása idejében történvén, az említett ingatlanság az 1887. évi vagyonállagba már annál kevésbé volt felvehető, mert a felperesek azt, hogy az az ajándékozás jogelődjük hozzájárulása és beleegyezése nélkül történt, a per során nem is állították s az ajándékozási szerződés érvénytelenítését keresetükben nem kérték. Ily körülmények közt tehát, egybevetve a közszerzemény czimén követelt ingatlanoknak értékét az ajándékozott 34I5I0/I6O3 hold földnek a birói becsű alkalmával megállapított becsértékével, kétségtelen, hogy a házasság megszűntével, a felperesek által is meglevőnek állított IO33io/i6oo hold ingatlan és 2072 frt értékű ingóságnak, a 3655. hrsz. ház és Z*11^IT.$0O hold ingatlan értékével való kiegészítése után közszerzeményként mi sem jelentkezik. Minek következté-