Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

ben az elsőbiróság ítélete idevonatkozó felebbezett részének megváltoztatásával a felperesek keresetét az ingatlanokra nézve a most eldöntött, a készpénz és ingóságokra vonatkozólag pedig a fentebb kifejtett indokoknál fogva elutasítani kellett annyival is inkább, mert a közszerzeményi vagyon nem egyes dolgokra vonatkozván, hanem a házasság megkötése és annak megszűnte közt mutatkozó összvagyon közötti különbözet szerint állapitandómeg. (1893 jun. 20. 2071. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik akként, hogy I. r. alperes feltétlenül és II. r. alperes az esetbén, ha az I. r. alperestől behajtható nem lenne, felperesek részére 2316 frt 46 kr. tőkének stb. megfizetésére köteleztetik ; keresetüknek ezt meghaladó részével felperesek elutasittatnak. Indokok: A keresethez B. a. mellékelt és 1875. évi július 25-én kelt házassági szerződés 3. pontja értelmében I. r. alperes és néhai neje, Kovács Julianna, a házasságuk alatt szerzett vagyonukra nézve akként intézkedtek, hogy az őket egyenlő arányban fogják tulajdonul illetni. E házassági szerződés érvénye ellen emelt az az alperesi kifogás, hogy az, mint közjegyzői okiratba nem foglalt, kötelező erővel nem birna, minden egyébtől eltekintve, már csak azért sem vehető tekintetbe, mert a közjegyzői törvény az 1875. évi XXXI. tcz. 1. §-ával csakis az 1875. évi aug. í-én léptettetett életbe, az ezt megelőzött időben keletkezett jogügyletekre tehát a közjegyzői törvény rendelkezései semmi körülmények közt nem alkalmazhatók. Érvényes lévén e szerint a B. a. házassági szerződés, ahhoz szó sem férhet, hogy az I. rendű alperes és néhai neje Kovács Julianna közt fenállott házasság tartama alatt szerzett vagyonuk fele része az utóbb nevezettet, illetőleg ennek kétségbe nem is vont örököseit, a felpereseket illeti. Ezeknek előrebocsátása után az képezi az eldöntendő főkérdést : mi az. a vagyon vagy érték, mely a házasság tartama alatt szereztetett ? Házasság alatti szerzeménynek az a vagyon, vagy érték tekintendő, mely a házastársaknak a házasság megkötésekor volt vagyonát a házasság megszűntekor meghaladja, vagyis a jelen