Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

li4 vábbá a főkáptalannak i. alatti határozatával igazolt abból a körülményből, hogy ama szolgálati szerződés csak a főkáptalan beleegyezése mellett léphetett hatályba s hogy ez a beleegyezés csak a szerződő érsek életének tartamára terjedt, következik, hogy abból a szerződésből kizáróan csak a szerződő felekre nézve származtak jogok és kötelezettségek. De nem bizonyított felperes egyetlen egy olyan ténykörülményt sem, melynél fogva alperes azt a szerződést magára nézve kötelezőnek elfogadta, az a körülmény pedig, hogy alperes a javadalom átvétele után és felperes további szolgálati ideje alatt felperesnek fizetését fentartotta, csak magának a fizetés kiszolgáltatásából azoknak a kötelezettségeknek külön átvállalása, melyek a szolgálati szerződésben a javadalmi elődre nézve megállapítva lettek, nem következtethető. Valónak volt azért elfogadandó alperesnek az az állítása, hogy ő csak akkor értesült annak a szerződésnek tartalmáról, mikor felperes neki azt a V. a. kérvény kapcsán bemutatta, annyival inkább, minthogy alperes felperesnek rendkívüli fizetését már évekkel azelőtt beszüntette volt. Alapítja a felperes keresetét másodsorban az érsekségben állítólag érvényben levő kormányhatóságilag kibocsátott nyugdíj szabályzatra. Azonban arra nézve, hogy az esztergomi érsekségben ily nyugdijszabályzat akkor létezett, mikor felperes az alperes szolgálatából kilépett, felperes bizonyítékot nem szolgáltatott. Hivatkozik felperes ugyan esetekre, melyekben érsekségi tisztviselők és azok özvegyei a fenálló szabályok szerint nyugdíjban részesittettek, de ezek az esetek széküresedés idejében történvén, a jelen perben nem szabályozók. Nagy János érsekségi építész és számtiszt esetében pedig a kir. Curia a F. F. alatti ítéletben azt a kérdést, hogy kormányhatóságilag kiadott nyugdijszabályzat létez-e ? elbírálás tárgyává nem is tette. Szándékozott ugyan alperesnek javadalmi elődje a b. alatti szerint egy állandó nyugdijalapot létesíteni és ennek folytán alakult is a «Scitovszky segély- és nyugdijalap», ez azonban utóbb az akkori tisztek tulajdonául nyilváníttatván, közöttük és ugy felperes javára is felosztatott és ekkép létezni megszűnt. S csak az 1890. év folyama alatt keletkezett a 15. alatti szerint az a nyugkegydij-szabályzat az esztergomi érseki uradalmak alkalmazottjai