Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)
1 *5 és azok özvegyei és árvái számára, mely legfelsőbb jóváhagyást nyert. Hivatkozott végül nyugdij-igényének igazolása czéljából alperesnek a V. a. kérvény benyújtása után tett abbeli Ígéretére, hogy a nyugdijat felperesnek megadja és arra, hogy alperes az eme ténykörülményre nézve oda kinált főesküt sem el nem fogadta, sem vissza nem kínálta, minélfogva az igéret ténye bebizonyitottnak tekintendő. Minthogy azonban abban az Ígéretben a nyugdíj mennyisége és egyéb körülményei, a mint felperes maga beismeri, meghatározva nincsenek, minthogy továbbá az ígéretnek ama teljesen határozatlan voltánál fogva nyilvánvalóan meg sem állapitható, hogy az igéret az alperes javadalmi elődje részéről a kérdéses szolgálati szerződésben felajánlott nvugdijra vonatkozik-e? minthogy végül a nyugdíj ígérete kétségtelenül feltételezte, hogy felperes szolgálatát ne önkényüleg hagyja el : alperesnek ama merőben határozatlan ígérete felperes nyugdij-igényének megítélésére alapul nem szolgálhat. (1893 ápr. 5. 122. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik akként, hogy felperes kereseti joga, az esztergomi érsekségnél alkalmazott tisztviselők nyugdíjazásánál gyakorlatban volt rendszer szerint járó nyugdíjra megállapíttatik s az elsőbiróság e nyugdíj összegének és kiszolgáltatási módjának meghatározása végett további szabályszerű eljárásra s ez irányban ujabb határozat hozatalára utasittatik ; egyebekben, vagyis a tekintetben, hogy felperes keresetének azt a nyugdijat meghaladó részével, mely nyugdíjra most kereseti joga megállapittatott, elutasittatott, a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A szerződési kötelezettségek, az általános jogelvek szerint, csak a szerződő feleket, esetleg ezeknek velük jogilag egy személynek tekintendő jogutódait terhelik ; jogutód alatt pedig az értendő, kire másról valamely jog, törvényes háramlási czimen száll. A róm. katholikus főpapok, köztük az esztergomi érsek, herczegprimás is, javadalmaik élvezetébe királyi adomány alapján jutván : az utóbbi javadalmasnak jogai nem az előbbi főpaptól származnak, következésképen nem létezik közöttük olyan viszony vagy kapcsolat, mely a jogutódlásnak törvényes háramlási czimen 8*