Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam I. kötet. (Budapest, 1895)

1 *5 és azok özvegyei és árvái számára, mely legfelsőbb jóváha­gyást nyert. Hivatkozott végül nyugdij-igényének igazolása czéljából alpe­resnek a V. a. kérvény benyújtása után tett abbeli Ígéretére, hogy a nyugdijat felperesnek megadja és arra, hogy alperes az eme ténykörülményre nézve oda kinált főesküt sem el nem fo­gadta, sem vissza nem kínálta, minélfogva az igéret ténye bebi­zonyitottnak tekintendő. Minthogy azonban abban az Ígéretben a nyugdíj mennyisége és egyéb körülményei, a mint felperes maga beismeri, meghatá­rozva nincsenek, minthogy továbbá az ígéretnek ama teljesen határozatlan voltánál fogva nyilvánvalóan meg sem állapitható, hogy az igéret az alperes javadalmi elődje részéről a kérdéses szolgálati szerződésben felajánlott nvugdijra vonatkozik-e? mint­hogy végül a nyugdíj ígérete kétségtelenül feltételezte, hogy fel­peres szolgálatát ne önkényüleg hagyja el : alperesnek ama merő­ben határozatlan ígérete felperes nyugdij-igényének megítélésére alapul nem szolgálhat. (1893 ápr. 5. 122. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik akként, hogy felperes kereseti joga, az esztergomi érsekségnél alkal­mazott tisztviselők nyugdíjazásánál gyakorlatban volt rendszer szerint járó nyugdíjra megállapíttatik s az elsőbiróság e nyugdíj összegének és kiszolgáltatási módjának meghatározása végett további szabályszerű eljárásra s ez irányban ujabb határozat hozatalára utasittatik ; egyebekben, vagyis a tekintetben, hogy fel­peres keresetének azt a nyugdijat meghaladó részével, mely nyug­díjra most kereseti joga megállapittatott, elutasittatott, a másod­biróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A szerződési kötelezettségek, az általános jogelvek szerint, csak a szerződő feleket, esetleg ezeknek velük jogilag egy személynek tekintendő jogutódait terhelik ; jogutód alatt pedig az értendő, kire másról valamely jog, törvényes háramlási czimen száll. A róm. katholikus főpapok, köztük az esztergomi érsek, herczegprimás is, javadalmaik élvezetébe királyi adomány alapján jutván : az utóbbi javadalmasnak jogai nem az előbbi főpaptól származnak, következésképen nem létezik közöttük olyan viszony vagy kapcsolat, mely a jogutódlásnak törvényes háramlási czimen 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom