Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 59 lebbezési bíróság jogi álláspontja szerint a megtámadott jogügylet az 1920 : XXXVI. tc. 55. §-a rendelkezése folytán érvénytelen. Az alperes a fellebbezési bíróságnak ezt a jogi álláspontját az anyagi jog megsértése miatt megtámadta. Ez a támadás alapos. Az 1920 : XXXVI. tc. 55. §-a ugyan az ingatlaneldarabolás esetében a vételi szerzó'dés érvényéhez szükségesnek mondja ki az említett előljárósági láttamozásokat, azonban a törvény indokolása szerint ez a rendelkezés tisztán rendó'ri intézkedés, amelynek egyedüli célja az, hogy a vevőt mint rendszerint gyengébb felet a nyilvánosság által megvédje attól, hogy az eladó vele szemben kiuzsorázó feltételeket kössön ki. vagyis a községi előljárósági láttamozás az ügyletkötésbe való beavatkozás lehetősége nélkül eredményében a birtokreform céljánakmegvalósulása ellenőrzését kívánja a községi előljárósági láttamozás megkövetelésével szolgálni, tehát lényegileg ugyanazt a célt, amelynek elérése végett az Országos Földbirtokrendező Bíróság a törvény 58. §-a szerint reáruházott ellenőrzési jogkörben az ingatlan eldarabolási esetleges sérelmeket megszüntető és a köz és magánérdeket egyaránt megóvó intézkedéseket tehet. Tekintettel pedig arra, hogy a felhívott törvény a birtokpolitika és az annak keretébe tartozó ingatlaneldarabolások irányítását és ellenőrzését egészében az Országos Földbirtokrendező Bíróságra bízta, okszerűen következik, hogy, ha ez a bíróság mint a birtokpolitika irányítására hivatott legfelső hatóság ingatlaneldarabolás során kötött valamely jogügyletet tudomásul vett, s ezzel a törvény 58. §-a értelmében a jogügylet közérdekű ellenőrzését gyakorolta, a jogügyletnek ilyen tudomásulvétele pótolja a törvény 55. §-ában szabályozott nyilvánosság által való ellenőrzést célzó beavatkozási jog nélküli községi előljárósági láttamozásokat, minélfogva ilyen esetben az adásvételi szerződés községi láttamozásának elmaradása, az egyébként jogszerűen megkötött adás-vételi ügylet érvénytelenítésére megfelelő alapot nem ad. A tényállás szerint pedig a kereseti adás-vetéli szerződést az 0. F. B. jóváhagyta, amely döntés után a kifejtettek és az 1924 : VII. tc. 26. §-ának rendelkezése szerint, az ezen döntéssel elbírált az az alaki hiány, hogy a szerződést a vevők lakhelye szerint illetékes községi elöljáróság nem láttamozta, a szerződés érvénytelenítésére a kifejtettek szerint alkalmas okul nem szolgálhat, minélfogva a fellebbezési bíróság ezzel ellenkező döntése anyagi jogszabályt sért. A fellebbezési bíróság helyes megállapítása szerint a függelék* című, az eredeti adás-vételi szerződés kiegészítő részét