Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

58 Magánjogi Döntvénytár. felperes az elsőbírósági és fellebbezési eljárásban nem is terjesztett elő kérelmet a felülvizsgálati kérelmében felhozott tanúbizonyítás iránt; nem sértett tehát eljárási jogszabályt a fellebbezési bíróság e bizonyítás felvételének mellőzésével. = A fejben írt tétel voltaképpen ügyletértelmezés az ügylet szövegével szemben, a körülmények nyilvánvaló útmutatása alapján. 74. /. Az ingatlaneldarabolás során kötött jogügyletnek az Országos Földbirtokrendező Bíróság részéről történt tudomásul vétele az 1920: XXXVI. te. 55. §-ában megkívánt községi előljárósági láttamozást pótolja. — 77. Olyan kiegészítő megállapodás érvényességéhez, amely az alap jogügyletet lényegében nem módosítja és új jogügyletnek sem tekinthető, a községi elöljáróság láttamozása nem szükséges. ^Kúria 1934 márc 22 p y 4376/i938. sz.) Indokok: A perbeli adás-vételi ügyletet az Országos Földbirtokrendező Bíróság jóváhagyta. A «Függelék» című okirat tartalma — a vétel tárgyának területi növekedése és a vételár ennek megfelelő felemelésétől eltekintve, amikkel különben a szerződő felek az adás-vételi szerződés II. pontja szerint eleve számoltak és arra nézve meg is állapodtak — a lényegben fedi a feleknek a vétel tárgyára és a vételárra vonatkozólag létrejött és az adás-vételi szerződésbe foglalt megég ezését és minthogy az adás-vételi szerződés I. pontja az adás-vétel tárgyát képező ingatlanok telekkönyvi meghatározását kifejezetten egy később kiállítandó okiratra tartja fenn, és az utóbb kiállított és a szerződő felek által aláírt «Függelék» című okirat valóban a vétel tárgyát képező ingatlanok tüzetes telekkönyvi megjelölését tartalmazza és az eredeti adás-vételi szerződés kiegészítő részének van a felek által is kimondva, mindezekből az következik, hogy a «Függelék» című okirat, amely új jogügyletet nem foglal magában, hanem csak a korábbi szerződésnek a hiányosságát pótolja, az eredeti adás-vételi szerződés kiegészítő részének tekintendő, vagyis a fent megjelölt két okirat együttesen tartalmazza a peres felek között a kereseti ingatlanra vonatkozólag létrejött adás-vételi ügyletet. A fellebbezési bíróság a perbeli adás-vételi ügyletet főként abból az okból mondotta ki érvénytelennek, mert az eredeti adás-vételi szerződést a vevők lakhelyének elöljárósága nem láttamozta, a szerződés kiegészítő részét képező «Függelék» című okiratot pedig sem a vevők lakhelye, sem az ingatlan fekvése szerint illetékes községi elöljáróság nem láttamozta, így a fel-