Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

48 Magánjogi Döntvénytár. Ha pedig ekként a kielégítésnek, és e végből az ingatlan elidegenítésének is helye van a terhelési tilalommal oltalmazott # féllel szemben is, úgy okszerűen e terhelési tilalom nem tekinthető a jelzálogjog bekebelezésének nyilvánkönyvi akadályául. Mindezeknél fogva a kir. Kiiria a felfolyamodásnak helyet adva a másodbíróság végzésének megváltoztatásával az elsőbíróságnak a kért jelzálogjog bekebelezését elrendelő végzését hagyta helyben annyival is inkább, mert az a kérdés, hogy a kimutatást kiállító pénzügyi hatóság a bekebeleztetni kívánt köztartozást helyesen mutatta-e ki az ingatlant közvetlenül terhelő tartozásként, a telekkönyvi hatóság elbírálási körén kívül esik. 65. A kórházakban az ápolószemélyzet részére adott szokásos borravalót a betegség természetével, s a kórházi gyógykezelés tartamával arányban álló összegek erejéig szükséges kiadásnak kell tekinteni. (Kúria 1934. febr. 28. P. I. 5835/1933. sz.) = Állandó gyakorlat. 66. Az államfői kegyelem útján való törvényesités kiváltság jellegével bir, s mint ilyen a törvényesített gyermek javára csak az atyával és az atyának a törvényesített gyermek anyjától származó ivadékaival létesít rokonsági kapcsolatot, az atyának más rokonaival azonban nem. (Kúria 1934. febr. 28. P. I. 4736/1933. sz.) = MTK. jav. 205. §. 67. I. Az 1876: XVI. tc. 8. §-ának helyes értelme szerint az összefüzés csak a pecséttel ellátás előfeltétele, a súly a pecséttel ellátáson van, s ennélfogva csak ennek, mint a végrendelkezési cselekmény egyik részének kell az idézett törvény 3. §-a értelmében az örökhagyó és a tanúk együttes jelenlétében történnie. — //. Az 1876: XVI. tc. 6. §-a alá eső végrendeletnél közömbös, hogy a végrendelkező mi módon győződik meg arról, hogy az általa végrendeletének nyilvánított okirat az ő végrendeletét tartalmazza. (Kúria 1934. márc. 2. P. I. 4878/1933. sz.)