Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

40 Magánjogi Döntvénytár. pénzösszegben állapította meg azon az alapon, hogy a személyes adósokkal szemben az 1924. november hó 2-án kelt egyesség szerint a szóbanforgó búzatartozás — kamatjával együtt — ekkor lett volna esedékes. Ez az álláspont téves ugyan, mert a jelzálogjog búzában kebeleztetett be, annak ellenértéke a bekebelezés alkalmával meghatározva nem lett, és így a dologi adósokkal szemben nem az az átszámítási érték lenne az irányadó, amely a személyes adósokkal szemben, hanem mert ó'k csak a bekebelezett jelzálogjog erejéig felelnek, az az idó'pont, amikor arra vonatkozó kötelezettségükkel, hogy a jelzálogjogból való kielégítést tűrjék, késedelembe estek. Ez az időpont 1927. évi szeptember hava, és így ez az érték a búze'nak 1927. évi szeptember havi átlagára szerint lenne megállapítandó, amikor is a jelen kereset beadatott, mert ebben az idó'pontban az alperesek tűrési kötelezettségük tekintetében feltétlenül késedelembe estek. Ekkor a búzának az ára métei mázsánként 30 P 63 fillér volt. Ennek dacára azonban a m. kir. Kúria elfogadta a fellebbezési bíróság által megállapított értékelést, éspedig azért, mert a fellebbezési bíróság a búza értékét 338,750 koronában állapította meg, ami 27 P és 10 fillérnek felel meg, és minthogy ez az átszámítás a felperes által nem támadtatott meg, annálfogva ez az átszámítás, miután a fenti értéknél kisebb, volt az irányadó. = A dologi adós teljesítésre sohasem köteles ; vétkessége vagy vétlensége a teljesítés elmaradása körül közömbös és felelőssége a kielégítés tűrésére szorítkozik. Tűrési kötelezettségének folyományaképpen a lejárt követelés kielégítését a hitelező felhívására lehetővé kell tennie végrehajtható közokirat kiadása vagy önkéntes árverés kérése útján (1. Szladits, Dologi jog 240., 268. és 317. old.). Ennek elmulasztásával a dologi adós, megintés után, valóban «késedelembe» jut. De sem a fellebbezési bíróság ítéletében alapul vett lejárati, sem a Kúria ítéletében a dologi adóssal szemben megállapított késedelmi időpontnak nincsen befolyása az átszámításra. Ha a búza ellenértéke «a bekebelezés alkalmával meghatározva nem lett» (tehát nincsen ú. n. Mögöttes számolás), akkor az átszámításnak a kielégítés időpontja szerint kell történnie. (L. Grosschmid, Fejezetek, II. kötet, 407—415., 509., 510., 514., 523. oldalak ; Bátor Viktor, Grosschmid—Glossza II. kötet, 412. sk. oldalak ; Almási, Kötelmi jog 112. oldal stb.) 46. A viszontkereset előterjesztése mellett —a viszonkereset elutasítása esetére — a H. T. 85. § III. bekezdésében szabályozott viszonvétkességi kérelem előterjeszthető ugyan, de a viszonkereset nem foglalhatja magában a viszonvétkesség kimondására irányuló kérelmet is. (Kúria 1933. ápr. 21. P. III. 2190/1932. sz.) = Jogi Hirlap VII. 572.