Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

38 Magánjogi Döntvénytár. A folyamodó azonban a ranghely fenntartási kérelmét csak a kérdéses jelzálogjognak a Tk. rdts. 79. §-ában foglalt fenntartás mellett történt kitörlése után, 1930. évi augusztus 28-án adta be, így ez a kérelem az aljelzálogjogot meghaladó és a már korábban törölt jelzálogjogra vonatkozó részében a kifejtettek szerint nyilván elkésett. Az aljelzálogos követelés erejéig pedig a ranghelyfenntartásra vonatkozó rendelkezés a jelen esetben azért nem volt figyelembe vehető', mert az aljelzálogos követelés 100 pengó't meg nem halad. Az 1930 : XXXIV. tc. 91. §-a rendelkezése szerint ugyanis, amely rendelkezés a 49,000/1930. I. M. számú rendelet első §-a szerint a folyamatban levő ügyekben is alkalmazandó, a 100 pengőt meg nem haladó követelés erejéig bejegyzett jelzálogjog ranghelyével rendelkezni nem lehet. = A döntés az uralkodó felfogástól eltérően az aljog fogalma helyett az ág-jog (Zweigrecht) fogalmát alkalmazza : a dologi jogot mennyiségileg oszthatónak tekinti. Az oszthatóság következménye az, hogy a jelzálogjog az aljelzálogjogtól érintett részben fennmarad, a nem érintett részben megszűnik. Ez az eredmény az összeütköző érdekek helyes értékelésén alapul. (Hasonlóan : Heck, Sachenrecht, 476. oldal.) 45. Búza-jelzálogjog értékének megállapítására a dologi adóssal szemben az az időpont irányadó, amelyben a dologi adós azzal a kötelezettségével, hogy az ingatlanból való kielégítést tűrje, késedelembe esett. (Kúria 1933. márc. 27. P. V. 2332/1932. sz.) Indokok : A kir. Kúria P. V. 4663/1929. számú feloldó végzésében kimondotta azt, hogy felperes az alzálogjoggal biztosított követelésének az alzálogjog tárgyát képezett, K. Sándor és neje javára 7650 mm búza és jár. erejéig, bekebelezett jelzálogjoggal megterhelt ingatlanból az ő adósait, K. Sándort és nejét illetett zálogjog erejéig leendő kielégítése végett közvetlen fordulhat perrel az immár egy személyben telekkönyvi tulajdonosokká és jelzálogos hitelezőkké vált alperesek ellen. Ugyancsak eme feloldó végzésében kimondotta a kir. Kúria azt is, hogy mivel a felperes csak a K. Sándor és neje javára zálogjogilag biztosított követelés erejéig tarthat igényt az ingatlanból való kielégítésre, érdemi döntés előtt kiderítendő az, hogy a K. Sándor és neje javára bekebelezett 1650 q búzakövetelés a kamatjával együtt mily értéket képvisel és azt mily követelések és alzálogjogok terhelik. A fellebbezési bíróság azt állapította meg, hogy a felperesek adósa K. Sándor és neje javára bekebelezett 1650 q búzatőke, meg ennek 1925. évi január hó 2-ról járó kamatai képviselnek oly értéket, amely nemcsak a felperesnek hátralékos 8000 P tőke követelését, hanem még az alperesek által a felperesnek kifizetett 16,000 P tőke értéket is fedezik. Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a fel-