Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 3 kocsi menetsebességét útkereszteződéshez közeledve oly mérvben le nem csökkenti, hogy a gépkocsi váratlan közlekedési akadály felbukkanása esetén is idején megállítható legyen. (Kúria lg33 jún L p n 4383/1932> sz>) 4. A házasfél a házasságot minden meglevő vagy hiányzó olyan lényeges személyi tulajdonság alapján támadhatja meg, amelyről a házasfelek életviszonyaira és egyéniségére való tekintettel alaposan feltehető, hogy azok ismerete mellett a házasságot meg nem kötötte volna. (Kúria 1933. márc. 21. P. III. 113/1932. sz.) Indokok: Ugyanis az anyagi jog szerint (... Mint a fejben...). Már pedig a házasság megkötése előtt idegen férfivel folytatott, és a törvénytelen gyermek születésével nyilvánvalóvá vált szerelmi viszony felperesnek olyan súlyos erkölcsi eltévelyedése és annak tudatos elhallgatása az alperesen ejtett olyan súlyos sérelem, amelynek tudatában — hacsak az eset különös körülményei az ellenkezőre nem mutatnak — a férj részéró'l azt az őszinte vonzalmat és benső odaadást megkívánni nem lehet, amely az egészséges házaséletnek elengedhetetlen előfeltétele ós egyedüli alapja. A házasság lényegét alkotó eme benső életközösség biztosítása és fenntartása érdekében a házastársaknak — az ellenkező tények ismerete dacára megkötött házasságtól eltekintve — erkölcsi életük kifogástalanságához egyformán van meg a joguk, mert azt a kérdést, hogy a házastárs erkölcsi fogyatkozásának tudata mennyire befolyásolta a véletlen fél házasságkötésre irányult szándókát, nem a felek társadalmi állása, hanem lelki tulajdonuk és erkölcsi érzésük dönti el. = Hasonló : Jogi Hírlap IV.^607., VI.]188., VII. 177., 296., 797. Ellenkező : Dt. 3. f. XXIII. 7., XXV. 175. — Iparszerű kéjelgés elhallgatása megtámadási ok : Grill XIX. 498., Jogi Hirlap III. 641. 5. I. A törvényből folyó tartás kiterjed: a tartás, nevelés, kiképzés és keresetképesség iránya és módja által szükség szer üleg felmerülő költségekre.— II. A szülő és gyermek családi kapcsolatából foly a gyógykezeltetési és -temetési költség viselése is. (Kúria 1933. márc. 2. P. III. 4272/1932. sz.) = MTK. jav. 227., 248., 305., 1469. §-ai. 1*