Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

xxi v Tartalommutató. Lap értelmében az örökhagyó és a tanúk együttes jelenlétében történnie. — II, Az 1876 : XVI. tc. 5. §-a alá eső végrendeletnél közömbös, hogy a végrendelkező mi módon győződik meg arról, hogy az általa végrendeletének nyilvánított okirat az ő végrendeletét tartalmazza. (P. 1. 4878/1933.) 48 70. A végrendelkezés anyagi kelléke gyanánt megkívánt elmeállapot jelenléte még nem vonja szükségszerűen magával az önálló vagyonkezeléshez szükséges szellemi képességet is. (P. III. 4026/1933.) 53 93. I. Az alakilag szabályszerű végrendelet az ellenkezőnek megállapításáig jogérvényesnek tekintendő. — II. A végrendelkezési képesség kérdésében nem annak a bizonyítása szükséges, hogy az örökhagyó a végrendelet készítésekor cselekvőképes volt. hanem ellenkezőleg, a végrendelet érvénytelenítéséhez annak a megállapíthatása szükséges, hogy a végrendelkező végrendelkezési képességgel nem rendelkezett. — III. A cselekvőképesség elbírálása nem az orvosszakértők, hanem a bíróság feladata, a szakértői vélemény beszerzése ezzel kapcsolatos bármely kérdésben csakis a bíró véleményének megalkotásához szükséges szakismeret pótlására szolgál és a vélemény a Bp. 270. §-a értelmében mindenkor szabad bírói mérlegelés alá esik. — IV. A végrendelkezési képesség nem elvontan, elméleti alapon, hanem a per adatai alapján megállapítható életjelenségek mérlegelésével bírálandó el. (P. I. 2960/1933.) 75 161. I. Valamely végrendelet visszavonása történhetik akkép is, hogy az örökhagyó azt megsemmisíti (elégeti, összetépi, keresztülhúzza) vagy utasítására a megsemmisítést más hajtja végre. —- II. A végrendeletet akkor is megsemmisítettnek kell tekinteni, ha az örökhagyó utasítást adott másnak a megsemmisítésre s utóbb annak ellenére, hogy a végrendeletet meg nem semmisítette, az örökhagyót azzal a kijelentéssel, hogy a megsemmisítés megtörtént, félrevezeti. (P. I. 5855/1932.) 154 162. Téves feltevés okából csak akkor tekinthető a végrendelet hatálytalannak, ha a feltevés a végrendelet tartalmára vonatkozik, nem pedig azokra az okokra, amelyek az örökhagyót a végrendelkezés időpontjának vagy módjának megválasztására indították. (P. I. 54/1934.) 156 Hagyomány. 167. I. Az örökös a hagyományt nem köteles kiűzetni addig, amíg a hagyománnyal terhelt örökséget meg nem szerzi. — II. A hagyomány kiszolgáltatására irányuló követelését tehát csak a hagyaték jogerős átadásakor lehet az átértékelési igény záros határideje (1928 : XII. tc. 3. §) szempontjából lejártnak tekinteni. (P. I. 1915/1934.) 159 Kötelesrész. 2. A taníttatási költségek abban az esetben, ha a szülők társadalmi állásával, vagyoni viszonyaival arányban állnak, és nem járnak a vagyon állagának apasztásával. külön kikötés nélkül nem esnek betudás alá. (P. I. 2015/1931.) 2 92. I. Abban az esetben, ha a kötelesrész alapjául szolgáló