Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommutató. XXIII Lap 72. I. A fékromlás nem esik az erőhatalom (vis major) és így az 1874 : XVIII. tc. 1. §-ában mentesítő okként megjelölt elháríthatatlan esemény fogalma alá, hanem az csak közönséges véletlen, amely a veszélyes üzem fenntartójának a terhére esik. — II. Azokért a károkért, amelyeket a gépkocsi tulajdonosának a vétkes magatartása vagy magának a gépkocsinak az üzemében, bár véletlenül előállott hiba által előidézett baleset okozott, a gépkocsit üzemben tartó tulajdonos tárgyi felelősséggel tartozik még abban az esetben is, ha ezeken az okokon vagy ezek valamelyikén kívül harmadik személynek, bár egymagában elháríthatatlan cselekménye is közrehatott a baleset előidézében. (P. I. 1251/1933.) 55 87. Két veszélyes üzem közrehatásával harmadik személyt ért balesetért a harmadik személlyel szemben mind a két veszélyes üzem a tárgyi felelősségből kifolyóan egyetemleges felelősséggel tartozik. (P. 1.3412/1933.) 69 SS. A baleset előidézésben közreható véletlennek a kockázatát a veszélyes üzem fenntartója nem tartozik viselni akkor, lia a balesetet szenvedett a saját gondatlansága következtében került abba a veszélyes helvzetbe, amelyben ez a véletlen bekövetkezhetett. (P. I. 3162/1933.) 70 89. A lónak a motor zajától és reflektor fényétől való megbokrosodása és a kocsisnak ezzel kapcsolatos megzavarodása vagy ijedtsége a veszélyes üzem terhére eső véletlen események körébe tartoznak. (P. I. 4829/1933.) 71 109. I. Aki másnak jogvédte érdekét jogellenesen, de vétlenül sérti meg. a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha máshonnan meg nem térül, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben ezt, tekintettel a körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira, a méltányosság megkívánja. — II. A jogellenesség fennforog, ha a balesetet közkezelésben álló és a közönség használatára szolgáló tárgy (utcai járda) rendellenessége idézi elő. (P. I. 3608/1933.) . . 93 Öröklési jog. Özvegyi jog. 9H. Az özvegyi jogra való érdemetlenséget nemcsak a megátalkodott erkölcstelen életmód folytatása — ágyassági viszony vagy törvénytelen gyermek születése — vonja maga után. hanem általában véve a férj emléke iránti tiszteletnek durva megsértése. (P. I. 4219/1933.) 79 165. Az özvegynek az illő ellátás a hagyaték jövedelméből jár és saját vagyonának jövedelme, valamint a saját jogán járó özvegyi nyugdíja özvegyi jogának korlátozásánál csak a méltányosság követelménye szerint vehető figyelembe. (P. 1. 1431/1934.) ' 159 Végrendelet. 67. I. Az 1876 : XVI. tc. 8. §-ának helyes értelme szerint az összrfűzés csak a pecséttel ellátás előfeltétele, a súly a pecséttel ellátáson van, s ennélfogva csak ennek, mint a végrendelkezési cselekmény egyik részének kell az idézett törvény 3. §-a