Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

XXI I Tartálomm utató. csolatos balesetért a veszélyes üzem tulajdonosa tárgyi alapon felelőssé nem tehető. — III. A robbanó anyag készletben tartója sem tehető felelőssé azokért a károkért, amelyek a robbanó anyagnak jogellenes, a tulajdonos által meg nem akadályozható és előtte ismeretlen eltulajdonítása és annak ugyancsak a készletben tartó által nem tudott és nem tudható módon harmadik személyek részéről feltűnően gondatlan felhasználása útján következetek be. (P. VT. 1419/1932.) .... 13 20. I. A csendőrség jogos fegyverhasználata folytán önhibáján kívül megsérült személynek a körülményekhez képest mélnyos kártérítés jár. — II. A méltányosságon alapuló kártérítés mennyiségét is a méltánvosság szerint kell megállapítani. (P. VII. 2546/1932.) 15 22. Az 1874 : XVIII. tc. 1. §-a által a harmadik személy cselekményét illetően megkívánt elháríthatatlanságon nem pusztán csak a vaspályavállalat szabályszerű szokásos elővigyázati intézkedéseitől feltételezett alanyi (szubjektív), hanem ezek elégtelensége esetében a mindenkori viszonyok által indokolt szükséghez képest esetleg ezeket meghaladó intézkedéseket is megkívánó tárgyilagos (objektív), de e mellett az észszerűen elvárható lehetőségek határaihoz igazodó viszonylagos (relatív), nem pedig minden emberi erő alkalmazásba vételével való feltétlen és korlátlan (abszolút) elháríthatatlanságot kell és lehet érteni. (P. VI. 5541/1932.) 19 27. I. Tulajdonjog fenntartása, esetén a gépkocsi vezetőjét terheli a tárgyi felelősség, ha azt ő tartja üzemben. — II. A gépkocsi üzemben tartójának a felelőssége csak akkor száll át harmadik személyre, ha a harmadik személy jogtalanul vonja el tőle a használatot. — III. De ha a gépkocsivezető az üzemben tartó részére használat (fuvarozás) közben vagy azt követően annak a tudta és hozzájárulása nélkü is végez fuvart (ú. n. vakfuvart vagy fekete fuvart), ez a használat nem tekinthető jogtalan elvonásnak. — IV. E mellett közömbös, hogy ez a használat díj ellenében vagy ingyenesen, a gépkocsivezető saját részére történik-e, a gépkocsi tároló helye az üzemben tartó vagy a gépkocsivezető rendelkezése alatt álló helyen van-e és hogy tilos-e a gépkocsit az üzemben tartó előzetes hozzájárulása nélkül a tároló helyről elindítani. (P. VI. 179/1933.) 24 32. A szeszgyárhoz tartozó moslékos kútból való nioslékmerítés nem veszélyes foglalkozás. (P. I. 415(5/1932.) 30 34. Egyedül a sorompó hiánya miatt a vasút felelőssége csak akkor állapítható meg. ha a baleset közvetlen oka a sorompó hiánya volt. (P. VII. 3620/1932.) 31 35. Az a körülmény, hogy a balesetet a maga elháríthatatlan cselekményével előidéző ••harmadik személy»(1874 : XVIII. tc. 1. §) szintén veszélyes üzeni kői ében működött, nem zárja ki a törvény szerinti mentesítő ok fennforgását. (P. VI. 1572/1933.) 31 42. Az atya attól, aki gyermeke halálát okozta, nem követelheti a gyermek eltartásására és nevelésére fordított kiadásainak megtérítését, (P. VI. 5923/1931.) 35 57. Az a körülmény, hogy a közlekedési szabályzat értelmében a villamos vonatnak elsőbbsége van, nem menti fel a villamos kocsi vezetőjét a rendes gondosság által előírt az alól a kötelezettség alól, hogy az előre látható baleset elhárítására tőle telhetőleg mindent megtegyen. (P. VIIT. 1263/1932.) 43