Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Tartalommutató. XXí J.ap ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához kötve nincs, ez a jogszabály nem áll útjában annak, hogy a polgári bíró a büntető bíróság ítéletének alapjául szolgált bizonyítékokat a maga részéről iránvadóknak indokoltan elfogadhassa. (P. III. 2(535/1933.) .. 30 47. Az ügyvédi rendtartásnak az a helytelen értelmezése, hogy csak az illető kamara területén gyakorolhatja az ügyvéd képviseleti jogait — egymagában nem minősíthető olyan nyilvánvaló vétségnek, amelyért a tisztviselő vagyonilag is felelősségre lenne vonható. (P. VI. 5547/1931.) 41 71. A megrendelő a vállalkozás körében bekövetkezett balesetéi t csak annyiban felelős, amennyiben a vállalkozás kiadásánál járt el gondatlanul vagy pedig a munka elvégzésénél maga oly módon működött közre, hogy a baleset megtörténte az ő közreműködésében megnyilvánuló vétkességgel okozati összefüggésben áll. (P. I. 869/1933.) 53 98. A jogok gvakorlásában a jóhiszeműségnek megfelelően kell eljárni. (P*. VT. 5260/1933.) 81 105. A menyasszony azon az alapon, hogy vőlegényének halála lelki és kedélvbeli bánfáimat idézett elő. követelést nem támaszthat. (P. I. 3533/1933.) 88 123. A polgári bíróság az 1914 : XVII. tc. 34. § 3. bekezdése értelmében csak azt bírálhatja el, hogy a vasúti alkalmazott fegyelmi úton való elbocsátása oly cselekmény miatt történt-e, amelyet a törvény fegyelmi vétségnek minősít, de nem bocsátkozhatik annak újbóli vizsgálatába, hogy a fegyelmi vétség tényálladékát kimerítő cselekményeket az alkalmazott valóban elkövette-e, és hogy azokra nézve az elbocsátás nem volt-e túlszigorú büntetés? (P. VI. 5502/1933.) 115 129. Bírósági végrehajtó a hivatali eljárásában okozott kárért csak az 1871 : Ll. tc. 20. §-a értelmében felelős ; a vétlenül okozott kár méltányos megtérítésére vonatkozó szabályok ilyen esetben nem alkalmazhatók. (P. V. 1455/1934.) 118 Vétlen károkozás. 3. I. Harmadik személy elháríthatatlan cselekményének csak azt az eseményt lehet tekinteni, amely a veszélyes üzem részéről, a köteles gondosság kifejtése dacára, előrelátható nem volt, és amelyet a hatalmában álló intézkedéssel vagy erőfeszítéssel elhárítzani, megelőni nem állott módjában. — II. A gépkocsi vezetője vét a köteles elővigyázat és gondosság ellen, ha annak dacára, hogy a nagyforgalmú körútnak mindkét irányú közlekedése útburkolatjavítási munkálatok miatt az úttestnek csak az egyik felére szorult, s hogy az úttest vizes és síkos, a gépkocsi menetsebességét útkereszteződéshez közeledve oly mérvben le nem csökkenti, hogy a gépkocsi váratlan közlekedési akadály felbukkanása esetén is idején megállítható legyen. (P. II. 4383/1932.) 2 10. Az állam felelős azért a kárért, amelyet hivatalnokai a hatáskör ükhöz tartozó hivatalos eljárásban vagy a reájuk ruházott hivatalos hatalom felhasználásával harmadik személynek jogellenes és saját felelősségüket is megállapító cselekmény által okoznak. (P. VI. 048/1933.) 8 19. II. A veszélyes üzemből jogellenesen eltávolított veszélyes üzemanyagnak jogellenes és gondatlan felhasználásával kap-