Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

132 Magánjogi Döntvénytár. Ilyen szabály lenne mindenekelőtt az, hogy haszonbérleti szerződést általában vagy legalább bizonyos ingatlanterjedelmen túl csak írásban lehessen érvényesen kötni és módosítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a szerződések, különösen a nagyobb ingatlanok tárgyában kötöttek, a kölcsönös jogoknak és kötelességeknek tüzetes, sőt sokszor aprólékos szabályozását kívánják meg, hogy a vitákat és súrlódásokat ki lehessen zárni. Kötelező írásbeli alak hiányában azonban a szerződés tartalmáról hiteles tudomást venni alig lehet, ahhoz pedig nem fér kétség, hogy a venni szándékozónak alkalmat kell adni arra, hogy hiteles tudomást vehessen a szerződésről, még pedig nemcsak időtartamáról, hanem minden egyéb rendelkezéséről, valamint a netalán utólag létesült módosító megállapodásokról is. E nélkül olyan kötelezettségekbe sodródnék, amelyekről nem tudhatott és amelyeket nem is mérlegelhetett. De vannak más kapcsolatos kérdések is, amelyeknek tüzetes szabályozása nélkül igen tág kaput nyithatunk a különböző vitáknak és egyenetlenségeknek és az ebből eredő pereknek is. Ezeknek megfontolása is arra indította a jogegységi tanácsot, hogy a ma fennálló szabály további fenntartása mellett foglaljon állást. Kelt és hitelesíttetett Budapesten, a kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsának az 1934. évi június hó 2. napján tartott ülésében. = A döntést helyszűke miatt a tényállási rész kihagyásával közöljük. 144. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 66. számú polgári döntvénye. A gépkocsiszállás fautógarázs) tulajdonosát a szállásdíj (garázsdíj) tekintetében (amelyben rendszerint nemcsak az őrzés, hanem a tisztítás díja is bennfoglaltatik) az 1881: LX. tc. 72. §-ának második bekezdése szerint a bérbeadó javára biztosított törvényes zálogjog illeti meg az ott megszabott korlátok között. = A döntvény indokolásai a Perjogi Döntvénytár közli. (155. sz.) 145. Sem az eladott ingatlan értékének csökkenése, sem a vevő jövedelmének csökkenése magában véve nem ok a vételárfizetési kötelezettség gazdasági lehetetlenülésének megállapítására. (Kúr a 1934 febr >2S p y 2928/1933. sz.)