Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

128 Magánjogi Döntvénytár. 143. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 64. számú polgári döntvénye. A haszonbérbe adott ingatlan vevője a telekkönyvbe be nem jegyzetthaszonbérletet a törvényes felmondási idő megtartásával felmondhatja-& abban az esetben, ha a vételi szerződés megkötésekor tudott a haszonbérleti szerződésnek arról a kikötéséről, amely a haszonbérlet tartamát a törvényes felmondási időn túl terjedő időre állapítja meg? (Vonatkozással egyfelől a kir. Kúria 530/1913. P. számú, másfelől a szegedi kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság Pf. I. 6659/1929. és Pf~ II. 6011/1932. számú határozatára.) Határozat: A haszonbérbe adott ingatlan vevője a telekkönyvbe be nem jegyzett haszonbérletet a törvényes felmondási idő megtartásával abban az esetben is felmondhatja, ha a vételi szerződés megkötésekor tudott a haszonbéri szerződésnek arról a kikötéséről, amely a haszonbérlet tartamát a törvényes felmondási időn túl terjedő időre állapítja meg. Indokok: Az Osztrák Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban röviden Optk.) 1120. §-ának rendelkezése szerint a telekkönyvbe be nem kebelezett «bérlési» (bérleti és haszonbérleti) szerződés megszűnik, ha a tulajdonos a bérleményt elidegeníti és az új tulajdonos a szerzó'dést kellőképpen felmondja. Az új tulajdonos felmondási joga fennáll természetesen akkor is, ha ő a szerzést közvetítő ügylet megkötésének vagy a tulajdon szerzésének idejében tudott a bérlésről. Ez a tudomás a a Törvénykönyv rendszerében közömbös. Erre mutat az 1095. § szövege is, amely szerint a szerződés az utódot (singularis successor) csupán abban az esetben köti, ha be van kebelezve. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a magyar «anyagi magántörvények» uralmát visszaállították, azonban a tárgyalt kérdésre is kiterjedő azzal a korlátozással, hogy az Optk. ama szabályai, amelyek a telekkönyvi rendeletekkel egybefüggésben állanak s amelyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére vagy elenyészésére alapul szolgálnak, hatályukat egyelőre megtartják (156. §). Ezzel a rendelkezéssel a tárgyalt anyagra vonatkozó osztrákjogi szabályoknak csak az a része vált szokásjogunk részévé, amely megengedi a telekkönyvi bejegyzést és amely a bejegyzés hatályát mind az ingatlan következő tulajdonosával, mind pedig az eladóval (és hitelezőivel) szemben megszabja. Ezek a rendelkezések a Törvénykönyv