Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. 119 a bérlő személyében beállott változás dacára is, kibontható s a végrehajtatónak végrehajtásilag átadandó. A méltányos alapon való kárkötelezésről az adott esetben szó nem lehet, mert a fent hivatkozott 1871 : VIII. tc. 66. §-a nem engedi meg, hogy méltányosság alapján is történjék kár­térítésre való kötelezés. Mindezek alapján megfelel az anyagi jognak, hogy a fel­lebbezési bíróság a másodrendű alperes ellen támasztott kár­térítési követelést elutasította. = V. ö. Mjogi Dtár IX. 215. 130. Az ingatlanon bekebelezve levő terhek nagysága tekintetében az eladó által történt megtévesztés, mint lénye­ges tévedés okozása a vevőt szerződési nyilatkozatának megtámadására jogosítja fel. (Kúria 1934. ápr. 25 . P. V. 6561/1933. sz. Indokok: Az ingatlannak lényeges tulajdonsága a meg­terhelésének mértéke, mert az, hogy a vevő mily összeg erejéig felelős mint dologi adós a hitelezőknek, kétségtelenül az ügyleti akaratot befolyásoló lényeges körülmény ; (. . . Mint a fejben . . .) A fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperes a köteles gondosságot mulasztotta el azzal, hogy a telekkönyvi hatóságnál az ingatlan terheitől meggyőződést nem szerzett, téves : mert azzal a ténnyel szemben,-hogy a bank ügyésze által felmutatott telekkönyvi szemle csak 8500 pengő terhet muta­tott, és hogy az elsőrendű felperes az ide vonatkozó kérdésre ki­fejezetten kijelentette, hogy a teher csak 8500 pengő — nem tekinthető a köteles gondosság elmulasztásának az, hogy az alperes — bízva a pénzintézet ügyésze által felmutatott telek­könyvi szemlében és az elsőrendű felperes kijelentésében — szük­ségtelennek tartotta a K.-ról B.-ra, a telekkönyvi hatóság szék­helyére való utazást, hanem a fent jelzett adatokat megnyug­tatóknak találta. 131. Kétoldalú szerződés teljesítését vagy annak nem teljesítése miatt kártérítést csak az a fél követelhet, aki a szerződéses viszontszolgáltatást teljesítette vagy a kötelezett ellenszolgáltatás teljesítését a másik félnek meg­felelően felajánlja. (Kúria 1934> jún> i. p. y, 963/1934. sz.) = MTK. jav. 1130. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom