Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

112 Magánjogi Döntvénytár. egyenlő hatállyal alanyilag is megszüntette. A törvényen alapuló ez az általános jogszabály akkor sem változik, ha a névértékű fizetés a gyámpénztárnál történt. A törvény 14. §-ának harmadik bekezdése értelmében nem zárja ki az átértékelést az átértékelhető' pénztartozásnak oly — természetesen névértékben történt — teljesítése, amelyet a hitelező az átértékelésre irányuló követelésnek fenntartásával fogadott el. E szerint névértékű fizetés esetében az átértékelésre irányuló jog gyakorolhatásának egyik előfeltétele az, hogy a hitelező az adóssal közölje vagy előtte egyébként kétségtelenül felismerhetővé tegye, hogy az átértékelés jogát fenntartja. Fenntartás hiányában átértékelési jog nem keletkezik. Ez már a törvényhozó fentjelzett szándékából, az átértékelési kérdések gyors lebonyolításából is folyik. De folyik abból is, hogy a törvény a benne foglalt jogérvényesítő határidőket parancsoló rendelkezésekkel szabályozza és e határidők elmulasztása miatt sem igazolást, sem más külön jogorvoslatot nem enged. Amennyiben tehát akár a kiskorú törvényes képviselője, akár a gyámhatóság a pénztartozás névértékű fizetése alkalmával kifejezett akaratnyilvánításával vagy egyéb magatartása útján nem adta jelét annak, hogy a kiskorú hitelezőnek az átértékelésre irányuló jogát fenn akarja tartani — úgy a törvény 14. §-ának negyedik bekezdésében és 15. §-ának harmadik és negyedik bekezdésében vagy más hasonló jogszabályokban foglalt kivételektől eltekintve — már a jogfenntartó akaratnyilvánításnak vagy egyéb magatartásnak az elmaradása minden további jogi tény nélkül kizárja a kiskorú hitelező átértékelés jogának keletkezését. E szerint a kiskorú hitelező részére átértékelési jog — az érintett kivételektől eltekintve — akkor sem keletkezhetik, ha a törvényes képviselője vagy a névértékű fizetést elfogadó gyámhatósága a jogfenntartást szándékosan mulasztotta el. Ugyanis ebben az esetben sem a jogfenntartás elmaradására vonatkozó lemondási szerződés, hanem pusztán az a nemleges körülmény gátolta meg az átértékelési jog keletkezését, hogy a névértékű fizetés teljesítésénél és elfogadásánál a jogfenntartó nyilatkozat vagy magatartás elmaradt. Az elmaradás oka az átértékelési jog keletkezésének akadálya szempontjábóli közömbös. A törvényes képviselő vagy a gyámhatóság hallgatása nem mint akaratnyilvánítás, vagyis nem azért gátolja az átértékelési jog keletkezését, mert abban lemondás foglaltatik, hanem annálfogva, mert a törvény a jogfenntartó akaratnyilvánítás