Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Magánjogi Döntvénytár. 107 Határozat: A volt úrbéri birtokosok közösen használt erdejének állagára nem lehet végrehajtást vezetni vagy egyébként jelzálogjogot szerezni olyan követelés fejében, amely a volt úrbéres erdőbirtokosok közgyűlésének határozata alapján felvett kölcsön vagy egyéb ügylet következtében állott elő. Indokok: Az 1898 : XIX. tc. 30. §-a kifejezett rendelkezést tartalmaz abban az irányban, hogy a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők, kopár területek gazdasági ügyeit intéző közgyűlésnek a hatásköre, a közösen használt területek állagának elidegenítésére, egyénenkénti felosztására, megterhelésére ki nem terjed. A felhívott törvényszakasz második bekezdése, az említett közgyűlést, a közösen használt erdők, kopár területek állagát érintő joghatályos intézkedésre csupán annyiban hatalmazza fel, hogy kivételesen feljogosítja őt azoknak az intézkedéseknek a megtételére, amelyek a határok rendezésénél felmerülő vitás kérdések megoldására szükségesek. Az 1898 : XIX. tc. életbeléptetése tárgyában kiadott 15,217/1899. jún. 26-án számú utasítás 166. §-ában foglaltak szerint és a törvény 30. §-ának első bekezdése értelmében a közös birtokosok gyűlésének a közös erdő és kopár terület állagának elidegenítésére, egyénenként való felosztására és megterhelésére vonatkozó határozatai, amennyiben nem a 30. § második bekezdésében említett kivételes felhatalmazáson alapulnak, még akkor sem érvényesek, ha az ilyen határozatok egyébként szabályszerűen hozattak. Az utasítás ugyan-e szakaszának második bekezdése szerint pedig abban az esetben, ha kivételes körülmények közt a most említett intézkedések szüksége tényleg beáll, a közös erdő és kopár terület tulajdonosainak az általános magánjogi szabályok értelmében kell eljárniok. Míg az utasítás 166. §-ának harmadik bekezdése szerint, ha telekkönyvi akadályok nem forognak fenn, nincs kizárva ugyan, hogy sürgős szükségletek felmerülése esetében a közös birtokosoknak az a része, amely a szükségletek fedezéséről kölcsön útján kíván segíteni, a közös erdő és kopár terület céljaira kölcsönt köthessen, de ezzel a kölcsönnel az illetők csak saját járandóságaikat terhelhetik meg. A most ismeretetett törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy azok értelmében a volt úrbéres erdőbirtokosok köz-