Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)
Magánjogi Döntvénytár. 99 csak a hagyatékban maradt arra a vagyonra terjedt ki, amelyről az örökhagyó nem rendelkezett. (Kúria 1934. máj. 2. P. í. 4364/1933. sz.) Indokok : Felperesek a V. Antal örökhagyó és az alperesek között létrejött adásvevési szerződések érvénytelenítését azon az alapon kérték, hogy a szerződések az örökhagyó hitelezőinek kijátszására irányulnak, színlegesek és mint a közrendbe és jóerkölcsökbe ütközők, semmisek. (. . . Mint a fejben I. alatt . . .) A hitelezőnek jogi érdeke adósának vagyonát, illetőleg követelésének abból való kielégítése, ezt az érdekét pedig nem a vagyonátruházás, hanem az azzal elérni kívánt ingyenes vagy rosszhiszemű vagyonelvonás sérti; ennek következtében (...Mint a fejben II. alatt . . .) A kereset jogalapja, hogy a megtámadott jogügyletek a felpereseknek, mint az örökhagyó törvényes öröklésre hivatott oldalrokonainak, törvényes öröklési jogát sértik. (. . . Mint a fejben III. alatt . . .) A felperesek tehát az örökhagyó által az alperesekre átruházott vagyonra törvényes öröklési igényt csak akkor támaszthatnak, ha az örökhagyó és az alperesek között létrejött szerződések érvénytelenek és az azokkal az alperesekre átruházott vagyon a hagyatékba visszajut. E részben azonban közömbös az, hogy a megtámadott jogügyletek ingyenesek vagy visszterhesek, mert az ingyenesen átruházott vagyon sem tartozik többé a hagyatékba. Annak pedig, hogy az örökhagyó és az alperesek által kötött adásvevési szerződések valóban ajándékozást foglalnak magukban, önmagában véve nem a szerződések érvénytelensége a jogkövetkezménye, hanem csak az, hogy a szerződések nem adásvételi ügyletekként, hanem a feleknek az adásvételi szerződések kötésével elpalástolt valódi akaratának megfelelően ajándékozási ügyletekként bírálandók el. Az alakilag szabályszerű szerződések érvénytelenségének bizonyítása a felpereseket terhelte. A szerződő feleknek a hitelezők kijátszására irányuló szándéka fentebbiek szerint nem érvénytelenségi ok és azt a felperesek, mint nem hitelezők, nem is érvényesíthetik. Nem érvénytelenségi ok az sem, hogy a megtámadott szerződések a felperesek törvényes öröklési jogát sértik, mert a felpereseket az örökhagyónak oly vagyonára, amelyről az örökhagyó másként rendelkezett, törvényes öröklési jog nem illeti, ezen a jogalapon tehát az örökhagyó jogügyleteit meg nem támadhatják. A felperesek végül arra sem szolgáltattak bizonyítékot, hogy 7*