Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

Magánjogi Döntvénytár. hogy a bírói felhívás kibocsátását szorgalmazó kérvény beadása előtt a felperes, a békés közeledés előrebocsátásával, az életközösség helyreállítását komolyan meg sem kísérelte. Ebből folyóan helyes a fellebbezési bíróságnak az a következtetése is, hogy a jogosulatlanul kibocsátott bírói felhívásnak jogi hatása nincs és így nem kérheti a felperes a házasság felbontását azért, mert az alperes ennek a felhívásnak nem tett eleget. = A férj lakásválasztási jogára 1. a PHT. 409. sz. E. H.-ot, a Dt. 4. f. II. 241., Mjogi Dtár I. 71., 193., VI. 52., VIII. 76., 117., XI. 68., 165., XII. 20. és 96., XV. 60., XXIV. 49., Grill-féle Új Dtár XIX. 500. és XX. 518. alattiakat. 104. A házassági együttélés helye és a közös lakás felől a döntő szó a családfenntartó férjet illeti, azonban elhatározásainál a feleség megokolt tanácsait és ellenvetéseit a méltányosság szerint figyelembe kell vennie.. (Kúria 1934. márc. 20. P. III. 3578/1933. sz.) = L. az előző esetet. 105. A menyasszony azon az alapon, hogy vőlegényének halála nála lelki és kedélybeli bántalmat idézett elő, követelést nem támaszthat. (Kúria 1934. ápr. 6. P. I. 3533/1933. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság az ítéletében helyesen utalt arra a jogszabályra, amely szerint az, aki valakinek haláláért vagyonilag felelős, harmadik személynek elvesztett eltartás címén csak annyiban tartozik kártérítést adni, amennyiben az elhalt a nevezettet törvénynél, törvényes gyakorlatnál, vagy szerződésnél fogva eltartani volt köteles. Márpedig olyan törvény vagy törvényes gyakorlat nincs, amelynek értelmében a vőlegény a menyasszonyt eltartani köteles. S helyes az 1886 : VII. tc. 22. §-ára alapított indoknál fogva a fellebbezési bíróság megállapítása abban a tekintetben is, hogy ha a felperes kapott is a vőlegényétől pénzbeli támogatást, ehhez az utóbbinak kötelezettsége nélkül önkéntes adományként jutott. A magánjogi törvénykönyv javaslatának az 1725. § második bekezdésében foglalt azt a rendelkezést pedig, amely szerint a jövőben keletkezhető eltartástól való elesés esetén is követelhető kártérítés, bírói gyakorlatunk eddig át nem vette. Erre a rendelkezésre tehát a felperes jogos igényt nem alapíthat.