Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXVII. kötet (Budapest, 1935)

82 Magánjogi Döntvénytár. Minthogy a vagyontalan vétkes tisztviselőtől az alperesek kárukat be nem hajthatnák, végeredményében az alperesek a most felperesként fellépő város ellen is fordulhatnának, mert a tisztviselő (az alpereseknek jelen perbeli marasztalása esetében) a reá ruházott hivatalos hatalommal visszaélve, vétkesen okozott az alpereseknek kárt, amelyért viszont a felperes a törvénynél fogva (1886*: XXII. tc. 88. §) másodsorban felel. Minthogy pedig a jogok gyakorlásában a jóhiszeműségnek megfelelően kell eljárni, a felperes jóhiszeműen nem követelhet olyat, amit végeredményében mégis csak neki kellene, mint kárt az alperesekkel szemben viselnie, a fellebbezési bíróságnak a keresetet elutasító döntése az anyagi jogszabályoknak megfelel. = MTK. jav. 2. §. 99. A gazdatisztnek az a kijelentése, hogy ha a szolgálatadó a magasabb járandóságra vonatkozó utalványt nem írja alá, a gazdatiszt tovább nem szolgál — nem minősíthető az 1900: XXVII. tc. 16. §-ának d) pontjáéban meghatározott azonnali hatályú elbocsátási oknak. (Kúria 1934. márc. 6. P. II. 3718/1933. sz.) Indokok : A > fellebbezési bíróság az 1900 : XXVII. tc. 16. §-ának d) pontjában meghatározott azonnali elbocsájtási oknak minősítette felperesnek azt a kijelentését, hogy ha az alperes a magasabb járandóságra vonatkozó utalványt alá nem írja, a felperes tovább nem szolgál. A felhívott törvényszakasz azonban csak a birtokos, vagy intézkedésre jogosult megbízottjának a szolgálatra vonatkozó meghagyása teljesítésének a megtagadását tekinti azonnali elbocsájtásra jogosító oknak. Felperesnek a kijelentése egyébként is — s figyelemmel arra, hogy az l/F) alattiban előzetesen már 14 napos határidőt tűzött ki a fizetésemelési tervezetének az alperes által való elfogadására — másnak, mint a fizetésjavítási kérelem nemteljesítése esetére a felmondásra irányuló szándék bejelentésének,, nem tekinthető. 100. Az a körülmény, hogy a házastársak a tartás kérdését magánegyességben rendezték, az előírt törvényes feltételek fennforgása esetén nem zárja kiaPp. 413. §-ának alkalmazását. (Kúria 1934 febn 23 p m 4869/1933> sz^